A tőzsdei kereskedők típusai

A tőzsdén nem csak az egyes termékekből lehet számos fajta, hanem a kereskedők típusait is megkülönböztethetjük. Ez alapján beszélhetünk fedezeti ügyletkötőkről, spekulánsokról és arbitrazsőrökről. 

Nézzük ezeket részletesebben is!

A fedezeti ügyletkötők legfőbb célja, hogy az üzletmenetükből adódó kockázatot a lehető legkisebbre csökkentsék. Arra törekednek, hogy biztosabbá tegyék az ügylet eredményét, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy növelik is az eredményt.

Két esetet különböztethetünk meg:

·    Ha short pozícióban kötünk ügyletet, akkor ezt azt jelenti, hogy egy már a birtokunkban lévő termék árát szeretnénk a jövőre nézve bebiztosítani. Azaz el akarjuk kerülni azt, hogy a termék árának csökkenése esetén veszteséget kelljen realizálnunk a termék eladásából. Tehát a fedezeti ügylet során megállapodunk a termék jövőbeli eladási árában. Így ha a termék árfolyama esik és alacsonyabb lesz, mint a határidős fedezeti ár, akkor a termék eladásából ugyan veszteséget vagyunk kénytelenek elkönyvelni, de a fedezeti ügyleten nyereségünk lesz. Azonban az árfolyam emelkedése esetén a termék eladásából nyereség keletkezik, a fedezeti ügylet viszont veszteséges lesz, mivel a termék árfolyama magasabb lesz, mint a fedezeti ügyletben meghatározott ár.

·     A másik esetben, long pozícióban kötött ügylet esetén egy, a jövőben biztosan megvásárolandó termék árát akarjuk előre rögzíteni. Ha a termék árfolyama magasabb lesz, mint a rögzített ár, akkor a fedezeti ügylet nyereséges lesz, alacsonyabb ár esetén azonban veszteséges.

A fedezeti ügyletek tehát nem mindig növelik a végső eredményt, az esetek felében rontanak rajta. Azonban amiatt mégis hasznos, hogy csökkenti a kockázatot azáltal, hogy biztosabbá teszi az eredményt. Viszont a fedezés ellen szól az is, hogy növelheti a kockázatot, ha mi fedezzük az eredményünket, de mások nem. Elég nehéz megmagyarázni azt a helyzetet, amikor az alapterméken nyereségünk keletkezik, viszont a fedezeti ügyletünk veszteséges lesz.

A kereskedők következő típusa a korábbi bejegyzések során már többször említett spekuláns. A spekulánsok tevékenysége lényegében arról szól, hogy pozíciót akarnak vállalni a piacon. Tehát vagy arra kötnek fogadást, hogy a termék ára felfelé fog elmozdulni, vagy pedig arra, hogy lefelé mozdul el. 

Ha arra fogadnak, vagy más szóval spekulálnak, hogy a termék ára emelkedni fog, akkor long pozícióban vannak, ha viszont arra spekulálnak, hogy csökkenni fog, akkor short pozíciót vesznek fel. A short és a long ügyletek közötti különbségeket már kifejtettem egy korábbi bejegyzésben.

A harmadik típus az arbitrazsőrök, akik az arbitrázs, vagyis a kockázatmentes profit lehetőségét keresik. Arbitrázsra úgy lehet szert tenni, ha a befektető egyszerre két vagy több piacon köt üzletet az adott termékre vonatkozóan. Például egy részvénnyel két ország tőzsdéjén is kereskedik, és ezáltal nyereség realizálható az árfolyam különbségeiből. Az is igaz azonban, hogy a magas tranzakciós költségek miatt ez valójában csak a nagybefektetőknek éri meg. Ráadásul a valóságban nagyon kevés lehetőség adódik az arbitrázsra, így nem ez a kereskedési forma a leggyakoribb az említett három közül.

A kereskedők többsége tehát spekuláns, fedezeti ügyletekkel és különösen arbitrázs ügyletekkel az igazi tőzsdecápák foglalkoznak, köztük találhatóak a legnagyobb tőzsdeguruk.

Összefoglalva: minden fedezeti ügyletkötő és arbitrazsőr spekuláns is egyben, de nem minden spekuláns fedezeti ügyletkötő vagy arbitrazsőr. Ki-ki vérmérséklete és főleg a pénztárcája (bankszámlája, párnahuzata...) alapján dönthet arról, hogy milyen szerepet vállal a tőzsdén. A lényeg úgyis az eredmény, az másodlagos, hogy milyen módon és milyen termékkel érjük azt el. Érdekes lehet elgondolkodni a reggeli kávé vagy kakaó iszogatása közben, hogy vajon a kávéval vagy éppen a kakaóval milyen módon lehetne nyereséghez jutni. Ha ilyenen kapjuk magunkat, akkor az azt jelzi, hogy a lábunkat legalábbis már beledugtuk a tőzsdecápák tengerébe, s a kérdés innentől az, hogy bele is merészkedünk-e. Ha tudunk úszni, akkor csak bátran, de úszógumival sem szégyen, a lényeg, hogy ússzunk, végtére is az a cél.