Mohás Lívia: Ki vagy Te?

Talán a borítója alapján nem találhatja az ember túl vonzónak ezt a könyvet, és pont ,hogy azt az érzést keltheti, hogy megint csak egy pszichológiai szösszenet, ami a borítóján és a hátoldalán is egyaránt csak nagy, ám semmitmondó szavakkal van felcímkézve, de NEM.(és itt lép érvénybe a híres mondás: „Soha ne ítéld meg a könyvet a borítója alapján”!) 

Amint megfordítjuk a könyvet, hogy ízelítőt nyerjünk a tartalomból már is kapunk egy kiragadott részletet az előszóból. Abból a pár oldalas előszóból, a könyv hátlapján meg kapjuk a legszükségesebb információ mennyiséget, amelyre szükségünk van, hogy el tudjuk dönteni, valóban el akarjuk-e olvasni ezt a könyvet.

A szerző bemutatja nekünk, magát az Önjáró Fiatalt, akiről valójában szól ez az elemzés. Lényegében már itt, e pár oldalon felhívja a figyelmünket a fiatalok életének súlyára, és arra, hogy képesek mennyire semmibe venni azokat az embereket is olykor, akik mindent megadnak nekik.

Éppen ezért a hangsúly azon van, hogy mélyebben kéne gondolkodni s figyelni. Egy szó, ami a bevezetőben igazán megragadhatja az ember figyelmét, és elgondolkodik, vajon mi a csudát jelenthet ez a szó: Slágerlelkű.

Mit is jelent ez valójában? Azt, hogy egyre több tinédzser életében a felszín az, ami dominál. A külső megjelenés, a divatos, márkás dolgok, és azt, hogy miként néznek arra, aki viseli az áhított márkát, és arra, aki nem.

Különféle hasonlatokat kapunk még a szerzőtől, hogy világossá váljon az, amit tudatosítani akar bennünk, és felkeltse a vágyat, az érdeklődést, hogy lapozzuk egyre csak tovább az oldalakat. Mint ahogy feltárja olvasóinak azt, hogy igen, vehetjük életünk alapjául a meséket és a játékokat is, ám olykor a történet csattanója, és a játékszabályok is lehetnek kínosak és kemények.

Alapozhatunk gyermekkori mesékre is, miért ne, de akkor nézzük meg Piroska és Farkas történetét példaként. Miután a Vadász kiszabadította Piroskát és a Nagymamát a Farkas gyomrából, Piroska javaslatára kővel tömték meg a bendőjét.. Milyen érdekesen keveredik az aranyos kislányban a naivság, amikor az erdőben nem veszi észre micsoda lény is ez a Farkas, és a kegyetlenség azokkal a kövekkel.. Minden az emberi természet bonyolultsága, sérülékenysége, jósága, rosszasága, sőt gonoszsága. De ez még csak a kezdet! J

A könyv első fejezete Gondolkozzunk Rólad! címmel van ellátva. Nyilván tudatosan építette fel így szerző a könyv menetét, hiszen elsődlegesen a saját énünkkel kell tisztában lennünk és csak utána vehetünk szemügyre másokat, a külvilágot. Az első fejezet első oldalán már is kérdések tömkelegével vagyunk bombázva, hogy mi az, amitől/amiktől félünk. Ezen kérdések szinte a leggyakrabban feltett kérdések önmagunk felé, de sokszor még sem tudjuk konkrétan megállapítani, hogy mi is az, amitől igazán félünk, és mi az, amitől kevésbé.

Az író azonban még is arra ösztönzi az olvasót, hogy állítson fel egy sorrendet, és ez nem véletlen, hiszen az őszinte tudatosítás az első lépése az értelmes önismeretnek. Azonban első sorban nem csak félelmeinkkel kell tisztában lennünk, hanem azzal is, hogy hogyan védhetjük meg magunkat a kudarctól, a megszégyenüléstől.

Itt az én-kép stabilitása az, ami nagyon fontos az író szerint, és azt hiszem, ezzel mindenki egyetérthet. Sok példával áll elő ismét a könyv szerzője, mint a művészetekkel, ezen belül a zenei művészettel, többek között kiemeli Beethoven, Haydn, Mozart nevét is, és ezzel azt kívánja olvasói elé tárni, hogy attól, mert ők nem butító slágereket írtak, nevük ugyan úgy megmarad és él a mai napig is.

Ezért ösztönöz arra mindenkit, aki lapozza ezt a könyvet, hogy igen is írjon verset, zenét, könyvet, novellát, fessen képeket, rajzoljon, találjon ki új dolgokat, mindegy, hogy mit tesz, csak alkosson valamit hétköznapjaiban, hiszen mindenki másként látja a világot, és az önmegvalósuláshoz fontos, hogy ezt ki is tudjuk fejezni. Kiemelkedő szerepet kap az első fejezetben még a kreatív tulajdonságaink feltérképezése is.

Van-e bennünk könnyedség, hajlékonyság, eredetiség, problémákra való érzékenység? Majd rávezet arra, hogy ezekkel jó, ha tisztában vagyunk, de nem is igazán fontosak, csak az a fontos, hogy azt a tevékenységet végezzük, amiről úgy érezzük, hogy a mi világunk.

Az első fejezetnek az álommal és a lazítással lesz vége. A lazítás és az álom nagyon fontos, hiszen pihentet, segít és energiát ad, ami nagyon fontos ahhoz, hogy személyiségünk tisztábbá váljon előttünk és minden más is letisztuljon és harmonikus legyen. Írónőnk szerint és a könyv szerint is ez az „első fejezet”, amit alkalmaznunk kell ahhoz, hogy tisztában legyünk önmagunkkal, hogy betekintést nyerjünk önmagunkba.

A következő fejezet már a mi külvilággal való kapcsolatunkat vizsgálja, hiszen ez is hozzátartozik a személyiségünk alakulásához. Azonban ez nem csak a könyvben a következő fejezet, hanem életünkben a következő lépés afelé, hogy teljes választ kaphassunk a kérdésre: Ki vagyok én?

A külvilággal való kapcsolatunk vizsgálatát azzal kell kezdenünk (nem csak a könyv szerint), hogy megtudjuk, mennyire csábítanak minket a külsőségek, hogy mennyire vagyok úgymond „slágerlelkek”. A külsőségek befolyása alá kerülni nem jó, sőt olykor szánalmas és komikus, amikor az alapján ítélünk meg egy embert, hogy milyen márkájú ruhát hord.

Van azonban a változásnak, önmagunk változtatásának egy sajátos útja: az imitáció. Imitálni annyit jelent: utánozni, színlelni, mímelni, hamisítani. Nagyon sok változás így kezdődik.

Életünk fordulatai, a tanulások, a felfedezések, a kis és nagy tettek vagy akár a párválasztások és az elválások is. Azonban a külvilág nem csak pozitív hatással lehet ránk, beteggé is tehet. Vannak olyan emberek, akik mindennapjaikat mókuskerékben élik, csak rohannak és rohannak, mert hajszolja őket az idő, a bizonyítási vágy.

Képesek ezért másokat is sárba tiporni, és ha nem sikerül a legmagasabbra törni, akkor agresszívvá és dühössé válnak. Ha valaki csak most ismert magára az olvasottak alapján, neki is ajánlott végig vinni ezt a programot, azonban ha nem küzd hasonló problémákkal, akkor is, hiszen ez a program átdolgozza a pszichikumot.

Ezután kedves írónőnk elénk tár egyfajta önismereti és önnevelő programot, melyről csak annyit árulnék el, hogy 12 lépésből áll, és annak érdekében, hogy megkönnyítse ezeknek megértését, tudatosítását, saját tapasztalatokat, cselekedeteket csatolt minden egyes lépéshez.

Nagyon izgalmas kis teszt, ajánlom mindenkinek, már csak ezért is megéri elolvasni a könyvet, de aki egyszer a kezébe veszi, úgysem fogja tudni letenni. J

Azonban a külvilág ránk való negatív hatásai között az egyik legnyomasztóbb, az a depresszió. Ez megint abból adódik, hogy csak a felszín, a felszín és a felszín az, amit figyelembe veszünk. Itt elénk tárja a kedves szerző, hogy mi is a depresszió elkerülésének „receptje”. Ha már megöl a kíváncsiság, ne habozz, kapd a kezeid közé és olvasd! Azonban a könyvnek még mindig nincs vége! J

A következő fejezetben (vagy hívhatjuk akár következő lépésnek is) már a külvilággal való kapcsolatunkat leszűkítjük más emberekkel való kapcsolatra, más emberekhez való viszonyulásunkra. Itt a társak és a teljesítmény kapcsolatából kapunk egy kis ízelítőt, hiszen embertársaink, akik később barátainkká, akár szerelmünkké lesznek nagy hatással vannak teljesítményükre, ugyanis hatással van/vannak ránk és természetesen ott motoszkál bennünk a vágy, hogy bizonyítsunk.

Egy rövidebb teszt után betekintést nyerhetünk Asch, lengyel származású amerikai szociálpszichológus kísérletébe is. Ennek a kísérletnek az eszköze nem több mint két kártyalap és a szereplők. Csak ennyi, a mennyit elárulhatok erről a kísérletről, de azt hiszem, említenem sem kellene, hogy van olyan érdekes és hatásos, mint a fentiekben megemlítettek! J

Az emberek kapcsolata különféle érzelmeken alapulhat, vegyük most figyelembe csak a pozitívabbakat, hiszen ezek a mérvadóak. Ilyen a rokonszenv, a szeretet és a szerelem. Ejtsünk pár szót mindegyikről, hogy lássuk milyen fontosak is valójában.

A rokonszenven alapuló kapcsolatok indulását elősegítheti: a vonzó külső megjelenés, a közelség, az ismerősség és a hasonlóság alapján.

A rokonszenv az alapja a kapcsolatépítésnek. Itt kapunk 6 támaszlépést, ami alapján hozzáfoghatunk a kapcsolatkezdésnek. Majd jön a szeretet. Ezen érzés nem azonos a rokonszenvvel, sokkal több annál. Különböző „próbatételek” és kérdések segítenek ennél a résznél abban, hogy eldöntsük ki is az, akit szeretünk, mennyire és miért.

A szerelem. Egyesek úgy tartják, több mint a szeretet, mások pedig az ellentétét vallják. Általánosságában ezt nem lehet eldönteni, hiszen mindenkinél változó. A szerelem skálája 3 fő téma köré csoportosult: a kötődés ereje („nem bírnék meglenni nélküle”), a gondoskodás ereje („mindent megtennék érte”) és a bizalom ereje („mindenben bízhatok benne”) köré.

Majd ezen belül belátást nyerhetünk a lányok és fiúk kapcsolatába (ezen belül a szexbe is betekinthetünk), megtudhatjuk mi is az, amitől tartanak a fiúk és a lányok, feltérképezhetjük egy fiatal szemszögéből a család fontosságát, és az emberekkel való kapcsolatainkon belül megtudhatjuk, hogy sokszor milyen álarcok mögé bújunk tudatosan vagy akartunk ellenére.

Az utolsó lépés, vagyis fejezet pedig, amit figyelemmel kell kísérnünk ahhoz, hogy megkapjuk a választ a kérdésünkre: Ki vagy te? az pedig a fölöttünk álló ismeretlen erők feltérképezése, amiben szintén segítőkezet nyújt e könyv.

Itt a lélek, a vallás, a vallási mozgalmak és a természetfeletti felé való haladás az, amit boncolgat a szerző. A legtöbb vallás tanítása durvaságainkat szublimálja, azaz tisztítja, finomítja, átlényegíti, csiszolja, nemesíti.

Értékekre bíztat, mint a türelem, a jóság, a szeretet, a hűség, az önuralom, a barátságosság, a segítőkészség. Majd ez után megtudhatjuk, hogy mik is azok a szekták valójában, milyen típusaik vannak, milyen módszerekkel toborozzák a tagokat.

Fontos, hogy feltegyük magunkat a kérdést, hogy van-e értelme ennek az egésznek. A választ természetesen magunknak kell meghatározni, de a könyv ebben sem hagy minket magunkra és kapunk egy fajta mankót, mint minden egyes döntésnél.

Majd megint visszatérünk a saját belsőnkkel való kapcsolathoz,a mely már nem annyira a vallással van kapcsolatban. Minden ember elméjében rejtőznek különös adottságok és képességek. Vannak, akik az ilyen képességekkel bírókra azt mondják: „nahát, ez nem normális!”.

Pedig az, ami nagyon ritka és szokatlan, még normális lehet. Itt is különféle tanácsokkal lát el minket Mohás Lívia, hogy tulajdonképpen hogy is kell ezeket a tulajdonságokat, adottságokat felfedeznünk. A könyv végére tartogatja a legfontosabb kérdéseket: tudsz-e bánni a sebezhetőségeddel? , értelmiségi vagy- e, és a legfontosabb az utolsó oldalon található: Igaz leszel? . Ezekre a kérdésekre a választ természetesen e kis olvasmány átböngészése során pontos választ nem tudunk adni, ám a könyv és a benne található részletesség lehetővé teszi, hogy személyiségünkhöz megfelelően válaszoljunk a kérdésekre.

Ez a könyv és ez a kedves hölgy segítséget nyújt nekünk ahhoz, hogy tisztában legyünk azzal, hogy kik is vagyunk valójában, hogy hova tartunk és utunk milyen irányba fog vezetni minket. Ez azonban csak segítség, egy mankó, amit mi döntünk el, hogy használunk-e vagy sem. Azonban a döntéseket csak is mi hozhatjuk, meg és mi adhatunk választ a kérdésekre!

Ki vagy te? Nos, amikor megláttam ezt a címet, már is éreztem, hogy valami elindult bennem. Felkeltette az érdeklődésemet és tudni akartam, hogy mi az, amit ez a könyv nyújthat nekem, és ahogy a hátlapot elolvastam, rájöttem. Én is egy vagyok az Önjáró Fiatalok közül, akik nem tudják eldönteni kik is ők valójában. Rengeteg kérdésem volt magam felé eddig, amikre egyszerűen csak nem tudtam a választ, most megkaptam.

Voltak, amiket meg sem tudtam fogalmazni, most már tudatosultak bennem és fel tudom tenni magamnak ezeket a kérdéseket. S voltak, mikről azt sem tudtam, hogy bennem vannak, de ez a könyv segített nekem felszínre hozni őket, és most már tudom a válaszokat is.

A rengeteg teszt, a szerző által feltett kérdések, amiket egy külön papíron, vagy akár magában a könyvben kellett megválaszolnom, az észhez térítő magyaráztok, sokszor csak tényekről lerántott lepel, az időutazások vissza egészen az ókori pszichológiához és szociológiához.

Ezek mind olyan segítséget nyújtottak nekem, milyet még sosem kaptam élő embertől. Szinte mindennel tisztában lettem, és hirtelen több színben látok és több mindent.

Most már nem csak élek a körülöttem lévő emberekkel, hanem figyelemmel is kísérem őket. Érdekel az, hogy mit miért csinálnak az emberek és ez végül milyen hatással van rám, vagy csak egyszerűen figyelni tetteiket, cselekvéssorozataikat és tűnődni azon, hogy vajon ennek mi és mennyi értelme volt? .

Mondhatom, hogy teljesen megváltoztatta a nézeteim. Másként nézek magamra is, nem csak másokra. Feltérképezem azt, ami előttem áll, és építek abból, ami már mögöttem van, hiszen azon nem változtathatok, azt már megéltem, az már a részem. Ha változtatni nem is tudok, magammal még magammal vihetem. Csodás érzés ez, elhihetik. J

Köszönöm ezt az írónőnek, Mohás Líviának, és ajánlom mindenki figyelmébe ezt a könyvet, hiszen mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy ki is ő valójában, kik azok az emberek, akik körülveszik és ezek megismerése alapján kívánom, hogy alakuljon ki minden olvasóban egy olyan pozitív és kerek, tiszta világnézet, amely bennem kezdetét vette!

szerző: Kiss Alexandra