- Belépés
- Felhasználó létrehozása
- Jelszó emlékeztető
Animáció
Mi lett volna ha ... Bertóti Attila mítoszrombolása
A tízperces diplomamunka sorra szerepelt és kiemelkedett a mostani, magyar filmfesztiválokon, bebizonyítva hogy van még szufla a labirintusos sztoriban.
Amikor a gyurma depressziós
"Ez a film beteg" írta le röviden és velősen egy ismerősöm Adam Elliot Mary és Max című animációs alkotását. S bár Elliot gyurmafilmjei szokatlanul depresszív és keserédes hangulatot árasztanak magukból, én ugyan nem mondanám "betegnek" őket, de tény, hogy széleskörű befogadói ízlés kell a filmek megtekintéséhez. Sajátos monokróm képi világ, lassú tempó és mozaikos elbeszélés jellemzi őket.
Holtpont
Rófusz Ferenc animációs alkotásaiban szeret valaki más fejében lenni, valaki más fejével gondolkodni, észlelni. A Holtpont című rövid etűdjében a nagysikerű Légy után újra felhasználja a jól bevált szubjektív nézőpontot, ezúttal azonban egy halálraítélt ember utolsó perceit kísérjük végig.
Jankovics Marcell: Sisyphus
Jankovics Marcell: Sisyphus (1974)
Egyszerű, könnyed vonalvezetés és tömör filozófia jellemzi az alig kétperces filetűdöt. Kevés animációnál látunk ennyire szépen kidolgozott és pontos mozgást. Az embert annyira lenyűgözik a helyenként csak néhány vonallal megrajzolt Sisyphos mozdulatai, hogy már nem is figyel arra, hogy kicsoda ő és miért csinálja azt, amit csinál, egyszerűen csak gyönyörködik a mozgásban. A film végére tér csak észhez és értelmezi az eltelt másfél percet.
Már a zümmögését se hallani ... Rofusz Ferenc: A légy
A nyolcvanas évek elején a Pannónia Filmstúdiót, a világ öt legjelentősebb rajzfilmműhelye között tartották számon.
Persepolis: politika, Iron Maiden, identitás, Isten
Marjane Satrapi grafikus memoárjából készült animációs filmje liberális nézőpontból mutatja be a muszlim kulturális hagyományokat, Iránt, illetve annak utóbbi húsz évében bekövetkezett politikai változásait. Komoly, sokatmondó téma. A néző fel is teheti a kérdést, hogy egyáltalán animációs filmbe való-e? A filmet látva azt kell mondanom: De még mennyire hogy igen! Az absztrakt, fekete-fehér rajzok különleges zárványt alkotnak mind a képregény, mind az animáció terén.
Ó hát volt élet Disney előtt is!? 2.
Az 1920-as évek elejére kialakulnak az animáció nagyüzemi technikái. Elsősorban Amerikában virágzott a műfaj, itt alakultak ki az első animációs stúdiók. Maga a rajzfilmgyártás is egyre manufakturálisabb módszereket vesz fel, megjelentek a főanimátorok (akik egy-egy kulcsmozdulatot rajzoltak meg) és a fázisrajzolók (akik a köztes fázisokat rajzolták).
Keveredés, kavarodás: Day & Night
Miután a Disney felvásárolta a Pixart, félő volt hogy a stúdió elveszti eredetiségét és az ezután készülő alkotásokban már csak nagyszemű nyuszik fognak énekelni a hercegnőkkel az erdei források mellett. Ám, ez a fúzió úgy látszik, mindkét félből kihozza a másik jobbik oldalát. Mi is lehetne ennél szemléletesebb példa, mint a most Oscar díjra jelölt Day & Night című rövidfilmjük?
Pixar rövidfilmek: For the Birds
A Pixar stúdió filmjei azért emelkednek ki a többi CGI technikával készült animációk közül, mert a gyermeki fantáziát és infantilizmust párosítják a felejthetetlen karakterekkel úgy, hogy közben a felnőttek is jól szórakozzanak.
Ó, hát volt élet Disney előtt is!? 1.
A 20. század hajnalán, mikor a film még csak próbálgatta szárnyait, egy idősebb, de annál lelkesebb képregényrajzoló találkozott a filmmel. A francia származású Émile Cohl, bár ötven éves volt, mikor belekezdett animációs pályafutásába, mégis nagy munkásságot hagyott maga mögött. Dolgozott a Gaumont Company és a Pathé filmvállalatok számára, mialatt számos animációs eljárást kísérletezett ki (a rajzolt filmjei mellett dolgozott makettekkel, bábokkal és homokkal is).










