- Belépés
- Felhasználó létrehozása
- Jelszó emlékeztető
A vihar
Jön a vihar. Érzem.
Farkaséhséggel kanalazom a marhahúslevest. Jó sok tésztával és répával. Közben figyelek. Lesem az órát. Fülelek.
Kint süt a nap, de a láthatatlan felhők már gyülekeznek. Egyre feszültebb vagyok. Még gyorsabban emelem a számhoz az ételt, már szinte nem is rágok, csak nyelek.
Monsieur Gyurka
- Jaaaaaj. - sóhajtottam és kikapcsoltam a porszívót. Már egy órája ment és hiába szállta meg a hirtelen támadt csend a szobámat, a fejemben még folytatódott a zúgás. Hát igen, már egy hónapja is volt annak, hogy utoljára takarítottam. Kicsit nagy volt a kosz. Kicsit.
Fölnyaláboltam a csöveket, a tartozékokat és a víztartályos, félmázsás szuperporszívót és fújtatva szedelődzködtem át Gyurka szobájába. Mert, ha én nem takarítanék ki nála, akkor felőle úgy állhatna a porréteg a szobájában, mint a frissen hullot, porhanyós hó Lappföldön.
Holnap
Holnap
Szilveszter este. Tizenegy óra tizenöt perc. Fekszem az ágyamban, összegömbölyödve. Takarómat egészen a fejemre húztam. Hallgattam a hol közelebbről, hol távolabbról érkező puffanásokat, dörrenéseket. Fehér, zöld, piros, kék villámok tarkították a fekete eget. Átfordultam a másik oldalamra, és még jobban magam köré tekertem a paplanomat. Ásítottam és mégis olyan ébernek éreztem magam, mint aki most ivott meg egy nagy csésze feketét.
Fekete-fehér
Úgy döntöttünk, hogy majd a fő fogáshoz hívjuk át a nagyszülőket, mivel nem szereti mindenki a halászlevet. Szüleim meg én nekiláttunk a paprikás lében úszkáló pontynak, Gyurkának még maradt egy kis gombaleves korábbról. Az asztalt Édesanyám már megterítette. Rénszarvasmintás szalvéták, pezsgőspoharak, nagy fehér tányérok, poháralátétek, és az elmaradhatatlan "pompula", a színes golyócskákból álló fazékmarasztaló. Nagy részük finn áru. A rájuk jellemző visszafogott eleganciával. Egyszerű formák, pasztellszínek. Csak semmi hivalkodás. A végeredmény pedig egy letisztult, ünnepi teríték.
Head cha la!
Nézzétek meg a belinkelt videót minden nap, egy héten keresztül az alábbi időpontokban:
- 14.30
- 15.15
- 16.45
- 17.08
- 18.54
- 19.48
-20.50
-21.10
Zsepi
Konyhánkban van egy mini polcrendszer. A mini polcrendszeren van két kicsiny rekesz. Az egyik rekeszben Édesanyánk tartja az apró csecsebecséit. Ékszerek, karkötők, óra ilyesmi. A másik rekesz izgalmasabb. Abban tároljuk a papír zsebkendőket.
Premier
Jóleső izgatottsággal álltam a nézőtérre vezető ajtó mellett. Néztem, ahogy szépen lassan megtelnek a székek nézőkkel. Aznap este az Esőember című darabot játszották. Premier. Az én szervezésemben. Nekem kellett felügyelnem, hogy minden flottul menjen, kezdve a színészektől, a világításon át, a nézőkig. Az eseményhez kellően kiöltöztem: öltönynadrág, sötétkék ing, hozzá világoslila nyakkendő és sötétszínű zakó. Fekete cipőm kifényezve. Frissen borotvált arcomat enyhe, de férfias parfüm lebegte körül.
Két óra
Tizenöt megálló a Határ úttól. A kis kék busz olyan utcákban zötykölődik és kanyarog, ahol még a büdös életben nem jártam. Egy kis budapesti városnézés, miközben a bátyámért megyek a melóhelyre. Fanyar mosolyra húzódik a szám. K***a jó!
Leszállok a buszról és a bejárat felé veszem az irányt. Ránézek az órámra: 13.15. Korán érkeztem. Mint mindig. Téblábolog, toporgok és föl-alá járkálok, nem bírok mit kezdeni magammal, már zenét hallgatni sem esik jól. Pedig ma nem is vagyok zúzós hangulatban. Linkin Park: Minutes to Midnight.
A gátlás gátlása
Avagy Gyurka guru TOP10-es reflexmechanizmusai
Egyes számú reflex:
Zöld hátizsákomat a negyedik lépcsőfokra teszem, hogy bepakoljam a cuccaimat. Gyurka guru jön le a lépcsőn és lefeszített lábfejjel jelzi, hogy nem fér el a táskámtól.
Kettes számú reflex:










