- Belépés
- Felhasználó létrehozása
- Jelszó emlékeztető
Bahytin: A dialógus Dosztojevszkijnél
Bahtyin szerint Dosztojevszkij volt a polifonikus regény megalkotója. Előtte a regények monologikusak voltak: vagy a narrátor vagy egy szereplő beszélt. Regényeiben nincs vezérszólam = polifonikusak a regényei. Nála minden szereplő a maga nyelvén beszél, nincs mindenttudó narrátor. A polifonikus regényben a szereplő más szemén keresztül is látja magát- ekkor jön létre a polifónia. A polifónia a zenéből származik- többszólamúság = minden szólam egyenlő.
F. Patrizi: Poétika II.
A "csodálatos" tíz könyve (1587)
Francesco Patrizi könyvében bemutatja, mely dolgokban különbözik a költő más íróktól, pl. a történészektől, filozófusoktól, szónokoktól. Célja megismertetni a költő lényegének, feladatainak sajátosságát, megkülönböztetve a többi írótól.
Francesco Patrizi: Poétika
A disputa tíz könyve (1586)
A könyv elsődleges feladata, hogy megnyissa az utat a poétika és költészet ismerete felé. Feladata kimutatni azoknak a meghatározásoknak a hibáit, amelyeket Platón és Arisztotelész értelmezői tettek.
A népi nevetéskultúra és a középkori irodalom
A népiség és folklór a preromantikában kezdődött, majd Herdernél és a romantikusoknál alakult ki véglegesen. A nevetéskultúrát, mely leginkább Franciaországban virágzott, jellege alapján három alapformára oszthatjuk: szertartásokra és színpadi formákra (pl. karnevál), komikus nyelvi alkotásokra (pl. paródia) és familiáris vásári beszéd formáira és műfajaira (pl. káromkodás).
Mihail Bahtyin: Dosztojevszkij poétikájának problémái. Dosztojevszkij polifonikus regénye a szakirodalom tükrében
,,Dosztojevszkij a polifonikus regény megteremtője.”
Horatius: Ars Poetica (Ep. II 3)
A levél Piso Atyához és fiaihoz feltehetően i.e. 17 körül íródott. Társalgási stílusban írja meg benne Horatius a költészet szabályait az ifjú költőknek. Kifejti gondolatait a római költészet helyzetével kapcsolatosan is. Témája a természet és a művészet.
Tzvetan Todorov: A műfajok eredete
Írta: Birčák Andrea
Tzvetan Todorov tanulmányában1 -mint azt a címe is mutatja- olyan kérdések megválaszolásával foglakozik, miszerint honnan származnak a műfajok, illetve hogy mi is pontosan egy műfaj.
Platon: Ion
Írta: Birčák Andrea
Platón jelen műve egy dialógus, melyben Szókratész beszélgetőtársa egy Ión nevű rhapsodos. (A rhapsodosok hivatásos előadói voltak az epikus költeményeknek a Görögország szerte megrendezett múzsai versenyeken.)
Borisz Uszpenszkij: A kompozíció poétikája
I. A ,,nézőpont” az ideológia és frazeológia síkján
Értékelési szintnek a nézőpontok megnyilvánulásának általános szintjét nevezzük. Ezt Bahtyin és Gukovszkij ideológiai nézőpontnak hívja. Ez a szint alkalmas legkevésbé a formai alapon történő vizsgálatra, így az elemzésnél nagyrészt intuícióra kell támaszkodnunk.
A nézőpont különböző szerzői pozíciókat (értékelési rendszereket) jelent.
Arisztotelész: Poétika
Arisztotelész a Poétikában a költészettel és ennek műfajaival foglalkozik. Pontosabban azzal, hogy melyik műfaj milyen hatással rendelkezik, és hogyan kell létrehozni az elbeszéléseket úgy, hogy értékes műalkotás szülessen. Továbbá tárgyalja a mű felépítését, hány részből és milyenekből álljon.











