Környezet- és természetvédelem

A XIX. században az állatkertek még egy élő természettudományos múzeumra hasonlítottak, ahol az állatokat ketrecekben (vas és beton) mutatták be. 1993-ban megjelent az Állatkertek Természetmegőrzési Világstratégiája, amely kijelölte az utat a XXI. század modern állatkertjei számára.

A hüllők és a kétéltűek csekély fajszámban ugyan, de óhatatlanul szerves részét képezik Magyarország faunájának. Nagyrészük az állatvilágban betöltött szerepe mellett az ember számára is hasznot hajt. A társadalom jelentős része ennek ellenére komoly ellenérzéssel gondol ezen állatcsoportokra. Sajnos legtöbbször ezen állatok negatív jelzőket birtokolnak, és az emberek nem szeretik őket.

Elszomorító a tény, hogy sajnos még manapság is vannak, akik megkérdőjelezik a természetvédelem fontosságát. Úgy gondolják, egy faj eltűnése nem zavar senkit, hisz mondjuk, a jegesmedve nagyon messze van tőlünk, vagy egy ízeltlábú kihalása még jó is lehet, hiszen azok meg „milyen bosszantóak”.

Bizonyára sokan érezték már egy kiadósabb túra után a hazakocsikázást követően mikor kiszálltak az autóból, hogy bár ugyanabban az öltözékben vannak mint azelőtt, mégis mintha jóval melegebb lenne a város közepén mint a több kilométerre lévő túra helyszínén. Sokszor egész kellemesnek véljük a hőmérsékletet mikor nemrégen a szabadban még a tábortűz mellett is majd meg lehetett fagyni.