- Belépés
- Felhasználó létrehozása
- Jelszó emlékeztető
Műemlékeink nyomában
A legkorábbi magyar pálos kolostor
A Pécs közelében lévő, 592 m. magas Jakab-hegy nem csak gyönyörű, természeti értékekben gazdag -a túrázás szerelmeseinek elég például a Babás szerköveket, vagy a Zsongor-kőt említeni -kirándulóhely, hanem hatalmas kultúrtörténeti jelentőséggel is bír: a hegy peremén lévő sáncok nemcsak hazánk, hanem a Kárpát-medence legnagyobb vaskori várának maradványai, amelyekről tanösvény is tájékoztat, és a Dél-dunántúli Kéktúra útvonala is érinti. A túraútvonal ugyanakkor a vaskori sáncmaradványok után, de a néhai Petőcz-akna előtt érint egy igen nagy kiterjedésű-, és jelentőségű romegyüttest.
A budai Vár Mátyás-kori vízellátója
Mikor a fogaskerekűn utazunk, minden bizonnyal felfigyelünk a Svábhegy előtt (vagy után, attól függ hogy melyik irányba tartunk) következő megálló furcsa nevére: Városkút. Gyerekként, mikor nagymamámmal rendszeres hétvégi programnak számított, hogy felfogasoztunk a Széchenyi-hegyre, legalábbis mindig foglalkoztatott az a dolog, hogy a teljesen átlagos külsejű peron közelében vajon hol lehet kút. Később persze megtudtam: a közeli Béla király út mellett van.
Egy kivételes tehetségű építész félbemaradt műve
A Hűvösvölgytől egy villamosmegállóra, a Heinrich István úton az arra járó egy igen érdekes formájú épületet vehet észre. A kör alakú építmény valaha templomnak készült, de befejezetlen maradt. Torzója 2006 óta van műemléki védelem alatt. Ez az épület a Magyar Szentföld Templom, amely a hazai Bauhaus-építészet kimagasló képviselőjének, Molnár Farkas Ferencnek a műve.
Vásárcsarnokok Budapesten
Vásárcsarnokba járni mindig különleges élmény, főleg mostanság, amikor hipermarketes korunkban a vásárlási folyamat hihetetlenül leegyszerűsödött, személytelenné vált. Számomra már gyerekkoromban óriási dolog volt, ha anyukám, vagy nagymamám elvitt a Fővám (akkor persze még Dimitrov) téri nagycsarnokba gyümölcsöt és zöldséget vásárolni, esetleg ünnepi alkalmakkor libát vagy kacsát, amit aztán emberes feladat volt hazavinni. Személyes kedvencem persze a halas részleg volt -lehet a karácsonyi élmények kapcsán, hisz nálunk is úszkált a kádban anno vacsorának szánt hal.
A bezerédi Alexandriai Szent Katalin templom
Zala megyének vannak turisztikailag jobban (Göcsej, Őrség), és kevésbé frekventált részei. Egyelőre utóbbiak közé tartozik sajnálatos módon Bezeréd is, pedig kieső jellege ellenére (mindössze napi 5 autóbuszpár Zalaegerszeg irányába, továbbá zsákfalu, a Pacsa-Pókaszepetk észak-déli irányú útról közelíthető meg egy kb. 2 kilométeres bekötőúton) számos értéket tud felmutatni: ilyen a szép természeti környezet -a falu szőlőhegyéről például a Balatonig ellátni, vagy a nemrég egy példamutató civil kezdeményezés keretein belül felújított Szent Vendel kápolna.
Kis budapesti illemhelytörténet, avagy ahova a király is gyalog jár
Első blogbejegyzésem kapcsán rendhagyó témát választottam: nyilváán műemlék gyanánt a legtöbb ember kastélyokra, templomokra, egyéb impozáns építményekre gondol, pedig épített környezetünkhöz elsőre jelentéktelennek tűnő dolgok is tartoznak: ilyenek például a telefonfülkék, buszmegállók, vagy akár a nyilvános illemhelyek. ezekről lesz most szó.






