- Belépés
- Felhasználó létrehozása
- Jelszó emlékeztető
Barázdabillegető
Biztos mindenki ismeri ezt a régi viccet:
- Mi a különbség a kakukk és a barázdabillegető között?
- A kakukk ki tudja mondani a nevét.
De nem biztos, hogy mindenki tudja, milyen madár a barázdabillegető. Szerintem nagyon szép és könnyen felismerhető. Testalkata verébre, farka fecskére, fejének mintázata cinkére emlékeztet, mégsem lehet összekeverni egyikkel sem.
Térképen az év hala
Egy sajtóközleményt teszek közzé, amit a Magyar Haltani Társaság nevében dr. Harka Ákos elnök juttatott el a Felsőfokonnak. A közlemény az év haláról, a széles kárászról szól, feltérképezik az élőhelyeit. A térképezés egy faj megismerésének fontos része, ez a projekt megismerni és megvédeni a széles kárászt, az év halát.
A cikk forrása az MTI. A vezérkép forrása: http://www.tankonyvtar.hu/site/upload/2008/09/images_5.43.1.png (az első Google képtalálat a "széles kárász" kifejezésre).
Nappali pávaszem
Itt a tavasz, repülnek a lepkék. Legtöbbször citromlepkét látok, de láttam már a kedvencemet, a nappali pávaszemet is. Nemcsak szép, hanem védett is. Vele folytatom a blogom indításakor kezdett sorozatomat a védett állatokról.
Plant for the Planet – Ültess a bolygóért – Milliárdnyi Fa kampánya
Luxusszállodák a Föld megmentéséért
Plant for the Planet – Ültess a bolygóért – Milliárdnyi Fa kampánya
A Sofitel Budapest Chain Bridge is azon szállodák közé tartozik, melyek működésük során a környezettudatos programok támogatását részesítik előnyben és néhány apró változtatás bevezetésével olyan világméretű kampányokban vesznek részt, mint az „Ültess a bolygóért” kezdeményezés. Idén 400 fa ültetését támogatja a budapesti Sofitel.
A veszprémi Benedek-hegy
Benedek nap alkalmából ezzel a bejegyzéssel kívánok boldog névnapot a Felsőfokon (egyik) tulajdonosának, dr. Pálvölgyi Benedeknek, és a veszprémi Benedek-hegynek. Bejegyzésem témája ezúttal a hegy lesz.
Az ember, mint invazív faj
A Mintablogger 7 pontja miatt elég sok levelezőlistára feliratkoztam mostanában, hogy reklámozzam a Felsőfokont, de ezeken a levelezőlistákon gyakran a reklámlevél elküldése után is tag maradok, így értékes környezetvédelmi információkhoz és téma ötletekhez juthatok. Ezt a bejegyzést is egy levelezőlista ihlette. Egy listatag leírta, hogy neki 6 gyereke van, mire a másik válaszolt, hogy egy inváziós fajt (vagyis az embert) nem kellene tenyészteni. Az ember kártékony jellegéről néhány napja olvastam a Felsőfokon.hu oldalon is egy tervezett brazil vízerőmű kapcsán, invazív fajokkal pedig utoljára egy másik szerzőnk blogjában találkoztam (ott éppen az akácról volt szó, de sok más invazív faj is létezik, közülük talán a legismertebbek: a parlagfű, a gyapjaslepke és a harlekinkatica, ezekről ebben a sorrendben van kép a galériában). Mindezek hatására elgondolkodtam azon: Vajon tényleg invazív faj az ember?
Csak azt védjük, ami védett?
Ha természetvédelemről van szó, gyakran megemlítjük azt a tényt, hogy bizonyos növény- és állatfajok, illetve egyes területek védettek. Védett fajok egyedeinek elpusztításáért súlyos büntetés jár, a védett területeket pedig magasan képzett természetvédelmi szakemberek gondozzák. Ez mind nagyon szép és jó, de vajon elég-e? Csak azt védjük, ami védett?
A veszprémi Szerelem-sziget
Február 14-én, a szerelemesek napján mi másról is írhatnék, mint a veszprémi Szerelem-szigetről?
A Séd völgye - Betekints völgy és a régi vidámpark
A királynék városa a Séd-patak mentén igazán természetközeli. Szűk utcák, régi házak, apró hidak, buja növényzet, patakra nyíló kertvégi kapuk.
Fák a temetőkben
Veszprémben a Vámosi úti és a Dózsavárosi temető fái is védettek. Ebben a bejegyzésben utánajárok, hogy miért.











