ÖSSZEFOGÁSSAL A KILAKOLTATÁSOK ELLEN TÁRSADALMI SZERVEZŐDÉS

Az Összefogással a Kilakoltatások Ellen Társadalmi Szerveződés pár dologra szeretné felhívni a figyelmét: 

TISZTELT ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖK ÚR!

Amit Magyarországon a bankoknak megengedtek, azok azt meg is lépték…

Dr. Kotz László -- Prof. Dr. Prugberger Tamás

Gazdasági jogászok, a Professzorok Batthyány körének tagjainak írásából idéznénk beveztőnkben:

Magyarországhoz hasonlóan Romániában, Csehországban, Szlovákiában Lengyelországban és Ukrajnában egyaránt az állam kifosztását jelentő privatizáció során megjelent külföldi banktőke a komprador kormányzatok reklámozó segítségével a lakosság kifosztásaként előtérbe került devizahitelezést tudatosan svájci frankban alakították ki, mert a menekülő tőke menedéke a svájci bankvilág. Ezért annak árfolyama nem változik hektikusan. Hogy a hitelszerződésekkel a nemzeti kis-, és középvállalkozások tönkretétele, valamint az ingatlanhitelekkel a lakosság kifosztása biztos legyen, a bankjog klasszikus szabályait felrúgva belefogalmazták a hitelszerződési blankettákba a bankok egyoldalú szerződésmódosítási és a bankokat terhelő költségek, a bankbiztosítási díjak hitelesekre történő egyoldalú áthárításának jogát.

Az is egy sajátossága a devizaalapú lakossági hitelszerződéseknek, hogy végrehajtási fedezetként nemcsak a jelzálogként megjelenő mesterségesen alulértékelt ingatlan szolgál, hanem a hitelt felvevő egyéb vagyona is. A bírósági végrehajtás mellőzését célzó magáncéges végrehajtás lehetőségét is kikötik, sőt az is bevett gyakorlat, hogy a hitel megadásának feltételeként életbiztosítási szerződés megkötését írják elő. Így juthat a bank, illetve a vele üzleti kapcsolatban álló biztosító közösen a hiteles vagyonához annak halálakor. Amire egyébként mindig megvan az esély, hiszen a fizetésképtelenné vált hitelesek között gyakori az öngyilkosság. Nem véletlen, hogy ma már az életbiztosítási szerződésekbe kedvezmény-megjelölés és örökös hiányában a biztosító öröklési joga a biztosítási összeg erejéig megelőzheti az állam öröklési jogát.

Mindebből látható, hogy itt az állami vagyon privatizációjával összehangolt vállalat-, és lakosságkifosztásról van szó. E kettő több esetben össze is kapcsolódott egymással. Jó példa erre a Hajdú BÉT és a Zala-baromfi esete, azaz szándékos csődbevitele, ami lakossági hitelek bedőlésével és kilakoltatásokkal, családi házak elárverezésével járt együtt. Mindennek a célja az, hogy az embereket megfosszák ingatlanjaiktól, s zömében olyan bérházakba kényszerítsék őket, amelyek már a bankok tulajdonában állnak. Mindezt megkönnyíti, hogy a nyugat-európai államokkal ellentétben a magyar csődjog nem ismeri a lakossági magán csőd és az ennek keretében lehetséges pénzügyi szanálás intézményét. Mindezek következtében az Orbán-kormány által elrendelt kilakoltatási moratórium ellenére továbbra is az árverések és a kilakoltatások, természetesen a jogszabályok megkerülésével.”

„A bankok tudták, hogy a svájci frank menekülő valuta lesz, ami garantáltan megdrágul, és vele együtt a hiteltörlesztések is.

A fogyasztás generálására hiteleket toltak a lakosságra. Azonban ha a jelzáloghiteleket normális kamatra adták volna, az emberek nem vették volna fel, ezért minimális kamatot ajánlottak. E hitelek kamata két évig jelentéktelen volt. Ezt követően jelent meg az úgynevezett piaci kamat, amely akár 10 százalékos is lehetett, vagyis volt egy beetető időszak. Magyarországon ugyanez történt. Ez az időszak volt, amikor erős volt a forint és ezt követte az, amikor az árfolyamon keresztül elkezdték a bankok realizálni a devizából származó előnyeiket. Amerikában tehát kamatlábbal, Magyarországon pedig árfolyammal csinálták meg ugyanazt. Egy beetető időszakot követően megterhelték a lakosságot.

A devizában hitelezés nem a kamat-különbözetért van, hanem hogy a külföldről az országba szívott  valuta vissza menetelének a kockázatát hárítják át a lakosságra.

2011.01.21.
Forrás:
http://www.mindennapi.hu/cikk/tarsadalom/vege-az-euronak-megszolal-eszkozkezelo-kidolgozoja/2011-01-21/1244#comment

Fentiekben elhangzottakra tekintettel nézzük a hazai „deviza alapú” hitelszerződéseket és elgondolkodunk:

Római jog:a kötelem típusai a főszemélyek egymáshoz való viszonya alapján:

a) EGYOLDALÚ KÖTELEM (obligatio unilateralis)

- a kötelmi viszonyok legegyszerűbb esete

- az adós csak tartozik, a hitelező csak követel

Közjegyzői okirat: Olyan a közjegyzőkről szóló törvényben rögzített alakiságokkal bíró közokirat, mely közhitelesen tanúsítja az okiratba foglalt tényeket, illetve, hogy azok a valóságnak megfelelnek. Az okirat a hitelezéssel összefüggésben lehet ún. egyoldalú kötelezettségvállaló (tartozáselismerő) nyilatkozat, amely az ügyfél közjegyző előtt tett kötelezettségvállalását rögzíti a kölcsönszerződés alapján. A kölcsönszerződés kerülhet közjegyzői okiratba foglalásra, ezt nevezzük kétoldalú közjegyzői okiratnak, ebben az esetben az ügyfél és a bank a közjegyző előtt írja alá a kölcsön nyújtás/visszafizetés feltételeiről szóló okiratot.

Tartozás elismerés: egyoldalú címzett jognyilatkozat, amelyben a nyilatkozó elismeri azt, hogy neki tartozása áll fenn a másik féllel szemben. Joghatása: jelentősen megkönnyíti a másik oldal helyzetét, ha valami vita kerekedne ki a szerződés kapcsán. Ha az egyik oldal nem teljesít, a másik oldalnak kell bebizonyítania. Tartozás elismerésnél megfordul a bizonyítási rend. Írásban kell tenni.

Közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat készítését napjainkban elsődlegesen bankok, hitelintézetek, illetve pénzügyi vállalkozások kérik, megkötött hitel – illetve kölcsönszerződésekkel kapcsolatban.

Ezen esetben az ügyfél miután aláírta a magánokiratba foglalt kölcsönszerződést, azt követően írja alá közjegyzőelőtt az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot. Ezáltal, ha a kölcsönszerződésben foglalt kötelezettség teljesítési határideje letelt, a hitelezőnek joga van közvetlen végrehajtás útján érvényesíteni a hátralékos tartozást.

Az unió egyetlen más országában sem készültek olyan, kizárólag a pénzintézetek érdekeit és nyereségét eszközlő, egyoldalú konstrukciójú hitelszerződések, mint hazánkban!

A hitelszerződések semmibe vették a magyar és uniós jogrendszert.

Felvetődik a kérdés, hogy tudatosan kötöttek olyan „deviza alapú” szerződéseket a hitelfelvevőkkel, amelyekben kockázata, felelőssége, kötelessége csak az adósoknak van? Kihasználva az egyszerű állampolgárok jogtudatlanságát? A közjegyzőknek nemcsak felolvasási órát kellett volna tartani, hanem a jog tudatlan egyszerű állampolgároknak elmagyarázni, hogy a halálos ítéletüket írják alá.

Akinek elmagyarázták, érdekes módon nem írta alá a közjegyzői okiratot, hanem visszament a pénzintézethez, ahol megfelelő összegért elállhatott a szerződéstől…… hm….

A gazdálkodó szervezetek, így a hitelintézetek működésének, ezen belül szerződési gyakorlatának törvényességét az állam erre a célra létrehozott hatósággal köteles ellenőrizni.

Ez a hatóság a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: Pszáf).

A bank a szerződések megkötését megelőzően, azokat előkészítendő, kidolgozza a hitelkonstrukciókat, vagyis a feltételrendszert, mely alapján - egyedi hitelbírálatot és szerződéskötést követően - a kölcsönt ügyfelének folyósítja. A felek helyzetét az jellemzi, hogy a bank tőkeerős nagyvállalat, nagy szervezettel, pénzügyi és jogi apparátussal, míg a szerződő fél vagy valamilyen társaság, vagy, természetes személyek. A bank - már működésének megkezdését megelőzően, az gazdasági erőfölényét éreztetve - üzletszabályzato(ka)t dolgoz ki, melyet a PSZÁF-hez jóváhagyás végett benyújt, illetőleg az adott hitelkonstrukcióra általános szerződési feltételeket dolgoz ki, a szerződő fél megkérdezése és hozzájárulásának megszerzése nélkül, melyek alapján szerződik az adóssal.

Vegyük szemügyre a hitelkonstrukciók reklámozását is a bankok részéről: „Kezes és jövedelemigazolás nélkül”, „csak ingatlan fedezetre”, „már minimál bérrel is”, „csak kamat”…. - vonatkozik ez minden típusú „deviza alapú” hitelszerződésre.

„A devizahitel esetén Ön forintban veszi fel és kapja meg a kölcsönt, a részleteket is forintban fizeti, a havi törlesztés pontos összegét a törlesztő részlet meghatározásának napján érvényben lévő aktuális árfolyamhoz kötik.”

Vajon hol lehetett a PSZÁF ezen konstrukcióknál? És a Magyar Bankszövetség munkatársai, Fogyasztóvédelem?  Kinek kellett volna megakadályozni a „deviza alapú” hitelezést, amikor az MNB 2001 óta éves jelentéseiben figyelmeztetett a kockázatokra?

Figyelemre méltó ebben a kérdésben :  Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának   jelentése, mely az OBH  4999/2003  4999/2003 . sz. ügyben született.  Tárgy:  A tulajdonhoz való jog védelméről egyes bankok jelzáloghitelezési gyakorlatával kapcsolatban. A jelentés már 2004. májusában felhívja –szinte előre vetíti a napjainkban kialakult helyzetet- a vonatkozó magyar és uniós jogszabályok nem alkalmazását a kölcsönügyletekben, az eljáró közjegyzők és ügyvédek felelősségét, valamint az ingatlanok értékesítésével felmerülő anomáliákat.

A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 9/2006.(XI.7.) számú ajánlása a lakossági hitelezés előzetes ügyfél-tájékoztatási és fogyasztóvédelmi elveiről: Az ajánlás kibocsátásának indokai a következők voltak:

„Aggályos az a piaci gyakorlat, hogy a pénzügyi intézmények egyre gyakrabban nem helyeznek kellő hangsúlyt arra, hogy megismerjék ügyfeleik teherviselő képességét, háztartásuk vagyoni és jövedelmi viszonyait, holott ezek a felelős hitelezés alapjai. Mindez nincs összhangban a prudens működés követelményével, sem az ügyfelek megfelelő tájékoztatásának igényével.”

Miért nem alkalmazták a pénzintézetek a szabvány-szerződéseknél és a hitelkihelyezéseknél a Hpt. prudens hitelezésre, valamint a Ptk. egyéb vonatkozó jogszabályait? 

Érdekes momentum, hogy ezen jogszabályok alkalmazása a forint alapú jelzálog hitelszerződésekből is kimaradt……

Szász Károly úr szerint„amikor egy magánszemély vagy kisvállalkozás belföldi célú devizahitelt vett fel, akkor a hitelfelvétel pillanatában a deviza csak egy elszámolási eszköz volt. A hitelfelvevő nem a devizát kapta meg, hanem annak forintosított ellenértékét, és forintban is fizet egészen a futamidő végéig. Tehát nincs mögötte export-import kereskedelmi vagy fizetési forgalom. Ezekben az esetekben pedig a devizavételi és - eladási árfolyamok alkalmazásával a bankok több százalékpontos, extra nyereségre tesznek szert úgy, hogy nincs mögötte sem valós költség, sem valós kockázat. Az ügyfelek ráadásul teljesen ki vannak szolgáltatva: nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi műveltséggel, sem árfolyam-előrejelzési kapacitásokkal, elemzésekkel."

2010.07.07.
Forrás:
http://hetivalasz.hu/uzlet/igy-segitenenek-a-devizahiteleseknek-30523

Szász korábban annak a kifogásának is hangot adott a Heti Válasznak adott interjújában, hogy a hitelszerződések köziratba foglalása alapvetően banki érdekeket tükröz….

A hitel felvételekor maximum 10-15%-os esetleges negatív változásra készítették fel az ügyfeleket, és „így is vizsgálták be fizetőképességüket.”

felhívjuk figelymét a MAGYAR BANKSZÖVETSÉG ETIKAI KÓDEXÉNEK rendelkezéseire, melyet a magyar pénzintézetek előszeretettel hagynak figyelmen kívül:

/a továbbiakban: Magyar Bankszövetség: MBSZ; Etikai Kódex: Kódex/

„A Kódex célja az etikus banki magatartás meghatározása és betartatása. A Kódexbe ütközőnek számít mindaz a legszélesebb köznapi értelemben vett, erkölcsi vonatkozású magatartás, amely a bankokra, mint speciális intézményekre, a gazdálkodó szervezetekre általában, valamint a tisztességtelen piaci verseny és a versenykorlátozás tilalmáról, és a gazdasági reklámtevékenységről szóló jogszabályokban megfogalmazott előírásokba, továbbá a hazai bankgyakorlatban kialakított, illetve a modern bankrendszerekben kialakult és nálunk is kívánatosnak tartható gyakorlat által elfogadott etikai előírásokba vagy elvárásokba ütközik.

A Kódex bankokkal szembeni – kiemelésre is indokolt – etikai vonatkozású elvárásai különösen a következők:

b/       A bankok és az ügyfelek kapcsolatában:

A szolgáltatási tevékenység kapcsán tilos gazdasági erőfölénnyel visszaélni. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósít meg mindenekelőtt az, ha a bank szerződéses kapcsolataiban – ide értve az általános szerződési feltételek alkalmazását is – indokolatlanul egyoldalú előnyt köt ki, vagy az ügyfelét hátrányos feltételek elfogadására kényszeríti, illetve indokolatlanul zárkózik el szerződéskötéstől.

A bankok tartoznak szerződéskötéseiknél biztosítani az ügyfelek teljes körű informálását, felhívni a figyelmet a kockázatokra, szerződésmódosításnál kellő időben tájékoztatást adni, panaszok, észrevételek során a legnagyobb gondossággal eljárni, és azokat tárgyszerűen, az alkalmazottak esetleges hibáit el nem titkolva kivizsgálni.”

A Bankszövetség, a kereskedelmi bankok prudens hitelezésről beszélnek végig ezekben az ügyletekben és „felelőtlen hitelfelvevőkről”. 

A hitelintézeti törvényben gyakran találkozhatunk a prudens kifejezéssel. A szó latin eredetű, jelentése előreható, tudatos, valamihez értő. A törvényben a megfelelő banki működést jelenti, amely:

1. független - azaz a bank önállóan, pusztán az ügyfél hitelképességét mérlegelve hozza meg döntéseit;

2. óvatos - nem vállal olyan mértékű kockázatot, melyet a banküzem természete nem tesz lehetővé;

3. körültekintő - az ügylet értékelésénél minden fontos információt figyelembe vesz;

4. megbízható - a szerződéses feltételekhez a bank tartja magát.

A fenti elvek betartatására a törvény több működést előíró szabályt alkalmaz. Ezen szabályok célja a fentebbi prudens bankműködés biztosítása.

Ez ismét elgondolkodtató kérdéseket vet fel a „deviza alapú” hiteleknél: ezeknél a bank kockázatot valóban nem vállalt az egyoldalú szerződésekből eredően, hitelképességet a legtöbb esetben nem vizsgált, már a konstrukciókból fakadóan sem. Az ügylet értékelésénél az alulértékelt opciós jogokon, a végrehajtásokon és az árverezéseken kívül semmit nem vett figyelembe. A hitelszerződésekben a jogszabályok kizárólag az adósokra vonatkoznak, csak nekik van felelősségük, kockázatuk, kötelezettségük!!!

A szerződéskötésben résztvevők (pénzintézet és ügyfél, fogyasztó) fölé és alárendeltségi viszonyban állnak egymással. Pedig az ügyfelek, fogyasztók nem alárendeltjei a Pénzintézeteknek!

A pénzintézet és az ügyfél közötti szerződéses jogügylet sajnos egyre inkább a rabszolgatartó társadalom államformájára emlékeztet már, annak ellenére, hogy elvileg demokráciában élünk. Hogy mije van a pénzintézetnek, amije az ügyfélnek nincs? Van joga a vis maiorra hivatkozni, van joga a megélhetéshez, van joga a szerződés felmondására, van joga mindig, minden esetben keresztülvinni az akaratát a másik fél bármi nemű kérésével ellentétben. Van joga az azonnali végrehajtáshoz a kilakoltatási moratórium alatt, van joga az ország minden megyéjében fizetési meghagyást kibocsájtatni, amennyiben az első fizetési meghagyásnak az ügyfél ellentmondana. Van joga figyelmen kívül hagyni a PSZÁF folyamatban lévő felülvizsgálatát, és így megkezdeni a végrehajtási eljárását a vitatott összegre. van joga ahhoz, hogy bár érdemben nem reagál az ügyfél megkereséseire, ha ő akar valamit az ügyféltől, azt irreális árakon számlázza az ügyfél terhére. Értjük ezalatt, hogy egy ajánlott, tértivevényes levél postai feladása 450-560 forintba kerül. A Bankoknak joga van ahhoz, hogy a hivatalos árszabást figyelmen kívül hagyva ugyanezért a levélfeladásért 1 500- 2000 forintot követeljenek.

Nem utolsósorban a magyar pénzintézeteknek van joga figyelmen kívül hagyni a vonatkozó törvényi szabályozást, hiszen senki nem vizsgálja fölül a pénzintézetek szerződési gyakorlatát, mint ahogyan nem vizsgálják a szerződések felmondásának jogi és törvényes megalapozottságát sem.

A prudens működésre vonatkozó törvény, melyből semmit nem alkalmaztak a külföldi érdekeltségű kereskedelmi bankok:

A hitel felvételekor maximum 10-15%-os esetleges negatív változásra készítették fel az ügyfeleket, és „így is vizsgálták be fizetőképességüket.”

PSZÁF a fogyasztókért kiadvány is maximum 26%-os emelkedésről adott tájékoztatót még 2008-ban is. Mennyivel emelkedtek a törlesztő részletek napjainkra?

1., Hpt 45-46§: Mennyire nézték itt, különösen a hosszú lejáratú hitelek esetében az ügyfelek érdekeit? Nem az adósnak a dolga lett volna saját hitelképességének vizsgálata, hanem a pénzintézeteknek. Jövedelemigazolással felvett hitelek esetében, hogyan határolták be az ügyfelek hitelképességét?

És akitől nem kértek jövedelemigazolást???

Prudens - felelős banki hitelezés – kalkulált árfolyam kockázat bemutatása a lakosság részére a „deviza alapú hitel” felvétele előtt általánosságban 10-25 éves futamidőre:

2.,Hpt.212-213§ (1)b. /2010.06.11.-től hatálytalan a 2009.évi CLXII. Tv alapján/:

A szerződés kötéskori THM nem tartalmazza a kamat és árfolyam kockázatot sem a vis maior helyzetet, sem a gazdasági válságot. Ezt mind, azóta számolták fel a bankok egyoldalúan az adósok terhére.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Az Összefogással a Kilakoltatások Ellen Társadalmi Szerveződés alapítói nők és családanyák. A fenti állításokat és az általunk feltett kérdések megalapozottságát a saját iratanyagainkkal bizonyítani tudjuk.

Rengetegen fordulnak hozzánk, segítségért folyamodva, tovább keletkeztetve a vonatkozó iratanyagot, mely mind azt bizonyítja: a bankok késedelme, és a törlesztési felajánlásra tett elutasító válasza okozza az adós ún. kötelezetti késedelmét, mely a szerződésszegés tényének megállapításához vezet.

Csakhogy nincs olyan felülvizsgálati szerv ma, Magyarországon, amely kimondaná: a hatályos magyar törvények (Ptk.) értelmében a bank késedelme nem okozhatja az adós késedelmét.

Kijelenthető: az összes, a bank késedelme, illetve a bank által elutasított adósi felajánlások okozzák a hitelszerződések felmondását, mely a bank által ily módon elkövetett szerződésszegés okán teljes mértékben jogalap nélküli.

A bankok, a saját szerződésszegésük tényét nem ismerik el, ellenben megindítják a végrehajtási eljárásaikat. Jogalap nélküli kilakoltatások, és ellehetetlenítések sorozata kezdődik így el.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az Összefogással a Kilakoltatások Ellen Társadalmi Szerveződés nevében, az alapítók: nők és édesanyák, esedezve kérjük: tegyen valamit annak érdekében, hogy családokat, kiskorú gyermekeket a bankok visszaélései következtében ne tegyenek az utcára, és ne vegyék el az utcára kilakoltatott anyáktól a gyermekeiket!

Köszönjük, hogy elolvasta észrevételeinket, és remegő szívvel várjuk válaszát:

Az Összefogással a Kilakoltatások Ellen Társadalmi Szerveződés tagjai nevében az alapító édesanyák:

Jakus Mariann, Tauzin Krisztina, Kirchner Gézáné, Császár Márta, Szeredi Mónika, Tóth Anna