Van-e nyelvérzék és szükséged van-e egyáltalán rá?

Nyomtatóbarát változat
Oktatás
nyelvoktatás
szakmázó szintű
Van-e nyelvérzék és szükséged van-e egyáltalán rá?

Biztos tapasztaltad már másokon vagy éppen magadon, hogy vannak olyan csodalények a nyelvórán, akiknek "csak úgy" jön a nyelvtudásuk, tudnak beszélni és ragad rájuk a nyelv. Ha szeretnéd tudni, mi valójában a nyelvérzék, hogyan mérik és miért (nem) számít a nyelvtanulásban, olvass tovább. 

A nyelvérzék régóta foglalkoztatja a kutatókat és több elmélet is született már róla. Ezekből néhány pontot emelnék ki, melyek közül Carroll szerint az egyik készség az, hogy a hangokat meg tudja különböztetni az ember, le tudja írni a megfelelő betűvel, a hangot és betűt össze tudja kötni egymással. Ez nem mindig olyan könnyű, például angolban a bad és bed szó között egészen kicsi a különbség és egy "normális" magyar ember a kettőt egyformának is hallja. De rengeteg hang hasonló a két nyelvben, például az /m/, /n/, /b/, /d/. Egyesek szerint a helyesírás és kiejtés miatt lehet érdemes olyan idegen nyelvet tanulni, amelynek a helyesírása nem "hagyományőrző", mint az angolé: ha úgy írod le, mint ahogy mondod a szót, illetve ha nagyon hasonlóak a hangok a két nyelv között, emiatt hasznos lehet. Ezért vannak, akik azt tanácsolnák, angol helyett tanulj például németül, és ilyen szempontból teljesen igazuk lenne, de vannak még más készségek is, amelyekkel rendelkezhet egy jó nyelvérzékű nyelvtanuló, tehát csupán emiatt nem kell feladni az angoltanulást. 

Ilyen készség a memorizálás készsége: mindenképpen sok szót kell megjegyezni, ha idegen nyelvet tanulsz. Ha könnyen megjegyzed, hogy írják, ejtik a szót és mit is jelenthet, akkor ebből a szempontból jó a nyelvérzéked. Szerintem egyébként ez az, amit némi energiabefektetéssel nagyon jól lehet fejleszteni, vannak különféle játékok, amelyekkel rá lehet gyúrni erre a készségre gyermekkor után is, és tényleg működik, sosem öreg az ember agya ahhoz, hogy lehessen még jobb. 

Emellett van még más készség is, amit lehet fejleszteni, ezek közül az egyik a nyelvtani érzékenység, vagyis hogy felismered, milyen funkciót tölt be a szó a mondatban, anélkül, hogy tanítanák. Nyilván előnyben vannak a természetes módon nyelvtanguruk, de ha nem megy, akkor csak gyakorolni kell. Attól még, hogy valami nem megy természetesen, nem jelenti azt, hogy nem lehet fejleszteni. 

Végül - és emiatt a dalszövegekre elég mérges is vagyok - van egy olyan készség is Carroll modelljében, amellyel nyelvtani szabályokra tudsz következtetni az idegen nyelvű szövegből. Nos, ami a kisbabáknak még egész könnyen megy, az gyermekkortól kezdve kevésbé megy nekünk: hogy ne tanuljunk meg hülyeségeket a dalszövegekből rosszul. Ilyenek például a rosszul ragozott igék (pl. "he have"), csúnya szavak (gondolom, erre példát sem kell hoznom), illetve olyan kifejezések, amelyeket nem szeretnél egy hivatalban, jó benyomás keltése közben használni (pl. "ain't") :) Ezek a dolgok ömlenek a dalszövegekből a rímek, szótagszám miatt és persze egyéb megfontolásból is. 

Pimsleur szerint fontos még a motiváció a nyelvtanulásra is, ami mindenképpen igaz, hiszen ha nem akarsz megtanulni idegen nyelven, magától nem fog a fejedbe bemászni :) Viszont az érdekes volt Pimsleur kutatásában, hogy a nem idegen nyelvi tantárgyakból elért eredmények is előrevetíthetik, milyen nyelvérzékkel rendelkezel, mivel nyelv útján tanulsz más tárgyakat is, és a nyelvérzék ugyanúgy vonatkozik az anyanyelvre, mint az idegen nyelvre. Vagy legalábbis valami hasonló elképzelés létezik erről, de összefüggés nem ilyen egyértelműen van a kettő között. 

Vannak újabb kutatások, amelyek a munkamemóriával hozzák összefüggésbe a nyelvérzéket, a hasznos linkek között alul megtalálod, ha érdekel. 

Most, hogy már ennyi mindent tudsz a nyelvérzékről, felteheted a kérdést, hogy mennyire fontos, hogy jó nyelvérzékkel rendelkezz, hogy megtanulj egy idegen nyelven, nos: a nyelvérzék csakis a nyelvtanulás sebességét, nem az eredményességét határozza meg. Mindenki előbb-utóbb, különböző nagyságú erőfeszítés árán tanul meg egy idegen nyelvet, és fontos az is, hogy nincs olyan, hogy magyar anyanyelvűként valamelyik nyelv nehezebb, mint a másik, magadnak kell kitapasztalnod, mi megy és mi nem.  

Tehát más dolgok, melyekről még írni fogok ezen a blogon, legalább olyan fontosak lehetnek: a kitartás, önellenőrzés és más hasonló dolgok, melyek fejben dőlnek el és az elhatározottságodtól függenek csak. Az idegen nyelv nagyon hasznos dolog, mindenképpen érdemes legalább egyet jól megtanulni a szórakozás vagy az érvényesülés kedvéért. 

Hasznos linkek: 

A nyelvérzékről angol wiki: http://en.wikipedia.org/wiki/Language_learning_aptitude

A munkamemóriáról: http://eprints.lancs.ac.uk/10914/1/cognitive_variablesv2.pdf

Kép: http://www.aclu.org/files/images/client/tongue2.jpg

Hozzászólás

A mező tartalma nem nyilvános.