INTIMTORNA

Mi „hozza még mozgásba” az agyi neuronokat is, avagy a felnőttkori tanulás és a mozgás összefüggése…a keresztező mozgásokat a gáti izmokkal is végezzük, az agyféltekék harmonizálására is hatással van….

A felnőttek tanulási igénye, annak kifejezése egyre népszerűbb hazánkban is. Egyre inkább felvállaljuk, hogy rájöttünk egész életünkben jó tanulni. A tanulási lehetőségekben, a továbblépés és a változás lehetőségének átlátása felemelő érzés. Szükséges, hogy egyre rugalmasabban kezeljük saját tudástárunkat, hogy felkészüljünk arra, hogy folyamatosan a minket ért hatások révén újra és újra összegezzük adott tudásunkat. A képző intézmények számára fontos ismerni a tanulási motvációk sokszínűségét, amit az andragógia tudománya is feltérképezett, és szintén fontos ismerni azt is, hogy hogyan lehet fenntartani a motivációt a tanulóban hosszú illetve rövidebb távon is. A  belső elégedettség a legjobb reklámja az iskoláknak, biztosítéka az élethosszig tartó tanulásnak. Az iskolarendszerben történő tanuláshoz tartós motívumokra van szükség, hisz a tanulás lemondással jár, fárasztó lehet, költséges tevékenység. A motiváció erőssége a képzés ideje alatt gyorsan változik, a siker, önbizalom, érdeklődés megléte vagy hiánya pozitív és negatív irányban is hatást gyakorol rá.

Kutatásaink egyik szintere a csecsemő illetve a kisgyermekkori viselkedés sajátosságai.

Két-három éves korunkig minden cselekedetünkben kifejeződik az odaadás, a feltétel nélküli

odaadás a tevékenység, az éppen zajló cselekvés irányában. Az érdeklődésünk maximálisan belülről sugárzik, és tart az érdeklődés közzéppontja felé. Az anyai minták, és mondhatjuk a szülői minták alapján és más külsőnek ítélt hatásokra  azonban ez a kapcsolat a külvilággal megváltozik. Meghatározóak lesznek a saját megélt érzelmi történések, mint kiindulópont, maga a személyiség egyre inkább irányadó lesz a későbbi külvilággal való érintkezésben. Ha visszalépünk még egy lépéssel a magzati korba, akkor a kutatások mutatják, hogy szintén nem egy biológiailag zárt rendszerben fejlődünk, bizony vannak hatások, amelyek elérnek bennünket.A mintákat ebből az időszakból bizony magunkkal hozzuk. (Dr. Raffai Jenő: anya-magzat kapcsolat analízis).

A különböző életkornak a tanulásban meghatározó szerepe van. Míg korábban azt kellett a kutatóknak igazolnia, hogy felnőttkorban is lehet tanulni, mára a kutatók figyelme sokkal inkább a hogyanokra koncentrálódik. A hogyanok kutatásához szeretnénk a jövőben hozzájárulni.Szeretnénk rámutatni, hogy gyermekkorban milyen testi szinten megjelenő sajátosságok azok, amelyek a lehető legjobb agyi, szív és tödő vérkeringést biztosítják. Ez olyan egészségi állapotot, olyan szellemi állapotot biztosít, amely ha nincs terhelve érzelmi szinten, akkor a gyermek a lehető legjobb képességeket kihozhatja magából. Ekkor tehát izom szintjén, fizikai szinten megjelenő erő, stabil tartás van jelen legjellemzőbben a háti szakaszon. Ilyen, a legfontosabb a két lapocka között, a 3-4 csigolya közötti található izmok ereje.E terület tartása hat az agyi tevékenységre.

Az agyban az információfeldolgozás alapeleme a neuron, ami elektromos tevékenységre,

töltés tárolására és vezetésére alkalmas sejt. Az emberi agyban hozzávetőlegesen 100 billió

idegsejt található, melyek mindegyike idegsejtek ezreivel létesít kapcsolatot, lehetővé

téve információs jelek nagymennyiségű, több irányba történő egyidejű áramlását. Egy adott

pillanatban nagyon sok neuron van egyidejűleg működésben, a működésben lévő neuronok

hálózatát „aktivitási mintának” nevezzük, amely megfelel egy sajátos mentális állapotnak.

Az elektromos impulzus a neuronok szinaptikus kapcsolódásán áthaladva neuronok újabb

hálózatainak továbbítja az ingerületet, minek következtében az agy mentális állapota

megváltozik. A komputerek bináris elven történő működésével szemben a neuronok aktivitási

szintje folyamatosan változó, és ez az agy állapotának hihetetlen szövevényes variációit és

árnyalatait teszi lehetővé.

A tanulás új szinapszisok létrejöttét eredményezi, amelyek vagy erősítik, vagy gyengítik a már meglévőket. Természetesen mindkét mechanizmusra vannak példáink. Talán érdemes megjegyezni, hogy bármilyen hosszabb távú tudás létrejötte magának az agynak az anatómiai változását vonja maga után.

Az agykéreg két féltekére oszlik, jobboldalira és baloldalira. Közöttük egy idegrostokból

álló köteg, melynek neve kérgestest (corpus callosum) képez hidat, lehetővé téve a két

félteke közötti információcserét. Mindkét félteke további lebenyekre oszlik, melyek

különböző funkciók ellátására specializálódtak. A frontális lebeny feladata a tervezés és a

cselekvés. A temporális lebenyhez kötődik a hallás, a memória és a tárgyak felismerése. A

parietális lebenyhez kötődik az érzékelés és a téri tájékozódás. Az okcipitális lebenyben

található a látás központja. Ezek a legjellemzőbb funkciók, természetesen mindegyik lebeny

további alközpontokra bontódva, a neuronok összetett hálózati rendszerén keresztül részt

vesz egy-egy meghatározott speciális információ feldolgozásában. Akármelyik komplex

készség, legyen az összeadás, vagy a szófelismerés az agy különböző területein lévő

különféle speciális központok összehangolt működésétől függ. Akármelyik központ, vagy

hálózati kapcsolat sérülése, annak a készségnek a működési zavarát eredményezi, amelynek az alapját képezi.Nincs két egyforma agy. Egyéni különbségek nemcsak az egyéni képességekben mutatkoznak, hanem azoknak a neuronoknak a sokaságában is, melyeknek feladata meghatározott funkciók ellátása, sőt még az egyes funkciókat ellátó központokban és az agy egész szerkezetében is. Mert a legtöbb neuron funkcionálisan felcserélhető, egy neuron, amelyiknek meghatározott feladata van, képes átvenni egy másik feladatát, mondhatjuk, hogy minden agy egyedülálló és a működése egész életen át tart.

A neurológiai kutatási technikák változatosak, lehetnek közöttük olyanok, amelyek

behatolnak az agyba, ezek közé tartoznak az agysebészeti eljárások. Napjainkban a

legismertebb és használatosabb eszközök az agysérülést nem okozó agyba bepillantást nyújtó

technológiák. Ezeket az eszközöket két nagy kategóriába sorolhatjuk, az egyik térbeli, a

másik pedig időbeli információkat ad az agy működéséről. Azok közül a műszerek közül,

amelyek az agy térbeli működéséről adnak információt a legismertebbek a pozitronemissziós

tomográf (PET) a funkcionális működésről pedig mágneses rezonanciás képalkotás (MRI). A PET radioaktív izotópot használ, monitoron követi az agy működését, az oxigén és glükóz

felhasználást és az agyi vérkeringést. Az MRI mágnesesség és rádió hullámok segítségével

vizsgálja a molekuláris változásokat. A korszerű technológia lehetővé teszi a különböző

tevékenységek végzésekor működő agyterületek lokalizálását, illetve az agyban lezajlódó

folyamatok nyomon követését. A hatékony kognitív neurológiai kutatások a különböző

technológiákat együttesen alkalmazzák annak érdekében, hogy minél több információt kapjanak a tanulással kapcsolatos agytevékenységek térbeli helyéről és időbeli változásairól.

A jelenlegi kognitív neurológiai módszerek is szükségszerűen csak bizonyos kérdéstípusokra

tudnak választ adni.

Az andragógia területén kutatva az elmúlt egy évtizedben figyeltük meg és kerestük a

válaszokat, az eddigi tanulási sajátosságok vizsgálatán túl, hogy a mozgás hogyan hat a

felnőttek tanulására. A feltételezés onnan indult ki, hogy a mozgás tanítása már

csecsemőkortól a fejlesztő pedagógia egyik alapeszköze, vagyis maga a mozgás gyógyít

minden életkorban.

Általánosan  a mozgás javítja az agyi vérkeringést, a fizikai tevékenység jó hatással van

az idegsejtek állapotára az agy hippocampus részében is. 

Mégis a probléma onnan indul, hogy már 6-7 éves korunkra elveszítjük a gerincnek azt az

erőt sugárzó természetét, amit minden gyermeken megfigyelhetünk. A csecsemők, a kisgyermek sem ül soha görbén, mert igazából nem is képes rá. Nézzünk meg egy kisgyermeket, teljes odaadással fogadja be a világot, a mellkasa előre domborodott, a két lapocka között tart a szív mögötti izom, az un. erőközpont. Megfigyelhető, hogy amint ez a tartás elvész, elveszítjük azt a feltétel nélküli befogadási képességet is, ami az agyi tevékenység maximumát is jelenti.

A velünk született képességeinket veszítjük így el. A felnőttkori természetes állapot, azaz a 120 évre kalibrált fizikai testi állapotunk akkor lenne hiteles, hamegjelenne a természetes testtartásunk, ami  jelenti azt, hogy minden nagy izmunk tart (farizom, mell izom, hát izom, hasizom). Ekkor megjelenik a természetes szervérzet, ennek érzékelése fizikai szinten, hogy minden nagy izom tart. Majd mint a csecsemők  mozgásánál megfigyelhetően, minden izom képes a tökéletes összehúzódásra, amely maga után vonja azt, hogy  sejt szinten történik a légzés, megindul a sejlégzés.A felnőttek gyakorlásában ezt az állapotot hozzuk vissza, a természetes légzést-amikor az egész test lélegzik-ezáltal a szervek, az agy rendkívül magas szintű működésre képesek.

Leírt esetek:

A leírt esetek megegyeznek abban, hogy a mozgás hatása következtében nagyon rövid idő alatt elmúlt a fáradtság érzet, a frontérzékenység, izületi fájdalom, más esetekben a fejfájás, a rossz keringés, a testtartás megváltoztatásával, a két lapocka közötti terület megerősítése után más lett a gerincből kilépő a szervekhez tartó információ áramlás.

Tudjuk, hogy a mozgásszegény életmód összefüggésben van a betegségekkel.

Ismerjük az általános, tarsadalmi szinten megjelenő egészségi problémákat, magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, szívproblémák. A betegség oldaláról viszont, ha elképzeljük, hogy mi magunk vagyunk a betegség, mikor lennénk hajlandóak megjelenni a szintéren? Valószínűleg a megfelelő, a jól körülírható feltételek mellett. Ez pedig minden esetben a rossz keringés, egy olyan lelki szinten  majd fizikai szinten megjelenő alúlműködés, ami már testi szinten is hat, ott ahol "nincs élet a testben", ott telepszenek meg ugyanis a kórokozók is szívesen, ahol nem megfelelő a keringés. A mozgás alapvető igényünk és jellemzőnk nekünk embereknek, amely figyelmen kívül hagyhatatlan sajátosság. 

A civilizált életmód együtt jár a fizikai aktivitás csökkenésével, általános az ülő életmóddal. A népesség maga állítja, (felmérések szerint 80-90 %) hogy nem mozog eleget.Élettani hatása az általános  mozgásnak a tüdő, a szív teljesítőképességének javítása, igy a tanulási képességek javitása is egyben.Mint a táplálkozás és a fajfenntartás ugyanolyan létszükségletünk a mozgás. A mozgás az ember életében a fogantatástól jelen van. Az újszülöttnek ugyanannyi izomrostja van, mint egy felnőttnek…

A mozgás kiváltotta ingerek nagy szerepet játszanak az agy, az idegrendszer, különösen a gondolkodás fejlődésében. A mozgás valójában komplex módon zajlik  a szervezetben, a környezetben, belső érzésekben, külső visszajelzésekben.

A mozgás örömet kelt, s mint ilyen, önmagában segíti a motivácót. Másképpen élik meg a mozgást a gyermekek és a felnőttek is.

Az emberi lény hatalmas mozgásigénnyel jön a világra.

A mozgáshoz való későbbi, felnőttkori viszonyt, az igényt meghatározza a környezet, a

szülő, az óvoda, az iskola.

Fontos amegerősítése a mozgásnak, mint az örömök egy forrása, mint a kommunkáció egy kifejezése, mint a létezésünk egy alapvető sajátossága.

A gyermekkori testnevelés önmagán túlmutat, célozza azt is, hogy a felnővő ember életét

egészségben éli-e majd le?

Az iskoláskori nevelés eldöntheti , hogy az ember milyen egészségi állapotban lesz negyven

év felett, és hogy él-e hetven év felett.

Az önmagán túlmutató gyermekkori testnevelés fontosságát a társadalom sem ismeri fel.

Az iskolában az ökéntelen mozgásigény korlátozása jelenik meg, a tanárképzésben nincs

hangsúly a mozgás biológiai szükségletén, és azon, hogy a nevelés, tanítás elemi feltétele,

a befogadás minőségének alapvető feltétele, hogy a gyermek ezen igénye ki legyen elégítve.

A motoros agyi tevékenységhez, a hatékony nyelvtanuláshoz, a matematika tanuláshoz a

gyermekek sokszínű mozgására van szükség. Nem látjuk ezt a hozzáállást az iskolákban,

feltételezhetően azért, mert a tanárképzésnek sem alapja ez a szemlélet.

Ugyanis a mozgásszükséglet a kielégítése a figyelmet, az emlékezetet, a gondolkodást segíti

ideg-élettani szinten.

Hangsúlyt kell fektetni a testi fejlesztésre, idegrendszeri, érzékszervi szinten is.

A felnőttkori figyelemkoncentráció alapját is segíti a megfelelően már célzott mozgás, ami

növeli az agy, a tüdő és a szív vérellátását is.

Ha gyermekkorban létrejöttek a megfelelő reflexkapcsolatok, amelyek a

figyelemkoncentrációhoz szükségesek, akkor a felnőttkori tanulást jól lehet fejleszteni.

A modern agykutatók is fontosnak tartják a testtudat kialakításának fontosságát.

A tudatos test jobban működik, több “hír” cirkulál benne. Olyan mozgásokat kutatunk,

amelyeket felnőttkorban tanulva az agyi térképet változtatják meg, vizsgáljuk  a mozgás, a

tanulás, a mozgás tanulásának összefüggését.

Az előzetes kutatásaink elméleti háttere:

Az úgynevezett “ösztönös agyunk” ha bekapcsol, képesek vagyunk a lenyomott karunknak

ellentartani. Ilyenkor bekapcsolt állapotban vagyunk. A “próbálkozós agyunkkal” a

lefelényomott kart nem tudjuk ellentartani. Pedig az ösztönös agyunk mindig megvéd és

erőssé tesz. Ha túl erősen próbálkozunk gyengébbek leszünk.

Amikor csak annyit teszünk, amennyi szükséges, amennyi “tőlünk telik”, a test, a tudat azt teszi, amire szükségünk van.

A Dennison-féle laterális áthangolás szerint, a keresztező mozgások az agyat arra kényszeritik, hogy “próbálkozzon”. A keresztező mozgások “keresztjeinél” mindig próbálkoznunk kell. Ekkor az agyi tevékenység, a tanulásra vetitve problémás. Ha az egyik agyfélteke dolgozik, ami a mozgáson is látszik, akkor ez jelenti az agy működéséhez a biztonságot.Ha beakarjuk kapcsolni a jobb oldali  “ösztönös” agyfelünket, akkor működésének előidézéséhez például annyit kell tennünk, hogy balra, felfelé nézünk.

A keresztező mozgás agyi tevékenységre való hatása nem elégséges még, ha bár mindent

megtettünk a sikeres mozgásért, de még ez mindig nem a teljes odaadás. Az agyi tevékenység

akkor válik teljessé, ami a mozgásban is látszik, ha mindig képesek vagyunk újat tanulni.

A két agyfélteke összehangolásával sokkal többre vagyunk képesek, mint külön-külön.

A mozgások tanulásánál az a fontos, hogy az agy megértse hogyan lehet könnyebben tanulni új mozgásokat, és nem fogja  a nehezebb utat választani.

Ha pl. a jobb szemmel olvasunk és a bal szemet nem használjuk, akkor csak a jobb szemhez tartozó bal agyfélteke van bekapcsolva. A bal agyfélteke a részleteket fogja fel, ezért elveszünk a részletekben, és nem tudjuk mit olvastunk.Ha a két szem a középmezőben dolgozik, akkor együtt segitenek a tanulásban.A két lapocka közötti “erőköpont” erősitése, ami megnöveli az agy, a tüdő és a sziv vérellátását és ezzel együtt a keresztező mozgások gyakorlása élővé teszi a teljes gerincoszlopot, az összes szervhez növekszik az egészséges inpulzusok áramlása. A megváltozott agyi működés ennek az összetett mozgásnak a hatására felnőtt korban is megnöveli a tanulás hatékonyságát.

Nem véletlen, hogy a tradicionális mozgásokban mindig fellelhető például a keresztező mozgás, a fejjel végzett nyolcas mozgás. A jövőben kutatjuk a megfelelően végzett természetes mozgások hatását a felnőttek tanulására.

Végezzük a gáti izmok mozgását is az intimtornát, mert jótékony hatással van a két agyfélteke összehangolására.