A magyar Országgyűlés

Az Országgyűlés – mely a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve – 1989. óta folyamatosan működik a parlamenti demokrácia követelményeinek megfelelően. Legfontosabb feladatairól, jogállásáról, hatásköreiről és szervezetéről a hatályos Alkotmány rendelkezik.

Az Országgyűlés a népszuverenitás közvetett megvalósítója. A köztársaságban minden hatalom azé a népé, amely hatalmát a népképviseleti szervként működő parlament útján gyakorolja. A Parlamentben a képviselők összessége van jelen, akik a népet képviselve a hatalmat az Országgyűlésen keresztül érvényesítik.

          Az Országgyűlés komplex, összetett szervezeti tevékenységet folytat, melynek középpontjában kiemelkedő jelentőséggel bír a – többségi elv alkalmazásával történő - döntéshozatal.

          Az Országgyűlésben született döntések általában politikai jellegükből adódóan törvényi formát öltenek.

          Az Országgyűlésre jellemző egy ún. megosztottság, mely azt jelenti, hogy „a magyar parlament a Kormányt alakító többségre és a vele szemben álló kisebbségre (ellenzékre) tagolódik. A hatalommegosztás sajátos érvényesüléséből következően az Országgyűlés mindenkori többsége a választások során általában csak a kormányzati hatalmat szerzi meg.”

   Az Országgyűlés feladat-és hatásköre

          Az Országgyűlésnek az Alkotmány szerint többféle feladatköre és hatásköre van, mely szerint a következőképpen csoportosítható az állami alaptevékenységek figyelembe vételével a parlament koncepciója:

1.     

Alkotmányozással összefüggő feladat- és hatáskörök,

2.     

Törvényhozással összefüggő feladat- és hatáskörök,

3.     

Kormányzással összefügg feladat- és hatáskörök,

4.     

Egyéb feladat- és hatáskörök

       Az Országgyűlés megbízatása

          Az alakuló üléssel kezdődik az Országgyűlés megbízatása, melynek működése a következő új Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést a képviselők megválasztása után lehet csak megtartani, mivel az Országgyűlés parlamenti képviselőkből áll, akiknek megválasztására az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kerül sor.

      Az Országgyűlés feloszlatása és feloszlása

          Az Országgyűlés megbízatása általában négy évig tart, de feloszlatással, vagy feloszlással ennél korábban is megszűnhet. Ebben az esetben három hónapon belül új Országgyűlést kell választani.

  

A feloszlás és feloszlatás esetei

          

Az Országgyűlés mondja ki feloszlását, 

          Köztársasági elnök mondja ki feloszlatását.

Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlést nem lehet feloszlatni.

    Az Országgyűlés megalakulása

•           Az alakuló üléssel kezdődik az Országgyűlés megalakulása, melyet a köztársasági elnök a választást követő egy hónapon belül hívja össze. 

•           A képviselők megbízólevelet kapnak a megalakulás előtt, mely megválasztásuk tényét igazolja. Ezt a megbízólevelet átadják a köztársasági elnöknek, aki az alakuló ülés megnyitása után tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételéről. 

•           Ezután a köztársasági elnök felkéri a korelnököt és a korjegyzőket. 

•           A felkérések után beszámolók következnek: az Országos Választási Bizottság elnöke és a belügyminiszter beszámol. 

•           A jelentések után a mandátumvizsgáló bizottság, melynek tagjai a korelnök és a korjegyzők megvizsgálják a képviselők megbízólevelének szabályszerűségét. 

•           Majd az Országgyűlési képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. 

•           Ezután kerül sor a képviselőcsoportok, vagy más néven pártfrakciók megalakulásának bejelentésére.

      Az Országgyűlési képviselők

          A képviselők a választások során megszerzett mandátumuk alapján vesznek részt az Országgyűlés tanácskozásaiban és a határozathozatalban. Tisztségük tulajdonképpen egy parlamenti tagság. Az Alkotmány és törvények szabályozzák, hogy a demokrácia elvének megfelelően teljesítsék az Országgyűlésben a rájuk bízott feladatot.

  

Három fő feltétel, mely garantálja a függetlenségüket:

          

Szabad mandátum elve,

          Összeférhetetlenség, 

          Mentelmi jog.

    Az Országgyűlési képviselők létszáma

          A magyarországi parlament  képviselőinek a számát az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény határozza meg. A képviselők jogai és kötelességei azonosak.

          A képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. Mandátumuk szabad mandátum, mely azt jelenti, hogy a képviselő nem utasítható, nem köteles semmilyen kérdésben kikérni a választók véleményét, szabad belátása, véleménye, saját meggyőződése, lelkiismerete szerint foglalhat állást, mondhatja el véleményét, vagy szavazhat. Ezekért a tevékenységeiért a megbízatás ideje alatt a választópolgárok nem vonhatják felelősségre.

   A képviselők megbízatásának keletkezése

           „A képviselők megbízatásukat a demokratikus kompetitív választások során nyerik el. A mandátum keletkezésének közjogi feltétele tehát – a megválasztás ténye mellett – a megbízólevél átadása, amellyel az illetékes választási bizottság igazolja a jelölt megválasztását, a mandátumhitelesítés, amelyre az általános választásokat követően az Országgyűlés alakuló ölésén kerül sor, és a képviselői eskü letétele.”

        A képviselő megbízatásának megszűnése

•          az Országgyűlés működésének befejezésével 

•           a képviselő halálával 

•         az összeférhetetlenség kimondásával 

•           lemondással 

•           választójog elvesztésével

     A képviselői összeférhetetlenség

„Az összeférhetetlenség (inkompatibilitás) - amely a képviselői tisztség és törvényben meghatározott más pozíciók, tisztségek, tagságok, foglalkozások egyidejű betöltésének, illetve meghatározott tevékenységek végzésének tilalmát jelenti a képviselői mandátum ideje alatt – olyan erkölcsi alapokon nyugvó közjogi intézmény, amelynek sajátos szabályozási elvei, céljai, valamint eljárási szabályai és szankciói vannak.”

       Az összeférhetetlenség egyes fajtái:

•    Hivatali összeférhetetlenség, 

•    Foglalkozási összeférhetetlenség, 

•   Gazdasági összeférhetetlenség,

•   Egyéb összeférhetetlenség.

írta: Mónos Viktória joghallgató