A környezeti hatásvizsgálat folyamata és jogszabályi háttere

    A környezetre jelentős, illetve várhatóan jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A Kormány rendeletben határozza meg azon tevékenységek körét, amelyek tekintetében mindig kell környezeti hatásvizsgálatot végezni, meghatározza továbbá azon tevékenységek körét is, amelyek esetében a környezetvédelmi hatóság - kormányrendeletben megállapított mérlegelési szempontok alapján - dönt arról, hogy szükség van-e környezeti hatásvizsgálat elvégzésére.

    A környezeti hatásvizsgálat eredményeit a kérelmezőnek környezeti hatástanulmányban kell bemutatnia. A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit, valamint a környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályait a Kormány rendeletben (314/2005. Korm. rendelet) határozza meg. [1995. évi LIII. törvény]

Néhány ide kapcsolódó fogalom:
• Környezetvédelem: „olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszűntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.” [1995. évi LIII. törvény]
• Környezeti hatásvizsgálat (KHV): előrejelzési módszer, amelynek célja valamilyen tervezett tevékenység következtében várható lényeges környezeti állapotváltozások becslése és értékelése, valamint ezen keresztül a tevékenységekre vonatkozó döntések befolyásolása. [egyetemi jegyzet]
      o Beruházáshoz kapcsolódó tevékenységek szakaszai: 
                 •  Telepítés
                 •  Üzemeltetés
                 •  Felhagyás
• Környezeti Hatástanulmány (KHT): A környezeti hatásvizsgálat (KHV) folyamán készülő szakmai dokumentum, amely a döntéshez szükséges információkat tartalmazza (mérések, becslések). A KHT akkor jó, ha a benne lévő információk alapján a tevékenység elfogadhatóságára nézve megalapozott döntés hozható. [egyetemi jegyzet]
• Előzetes vizsgálati dokumentáció (EVD): döntés-előkészítő tanulmány (bemutatja a tevékenységeket nagyvonalakban; leírja a telepítés helyét; összefoglalja a várható környezeti hatások jellegét, intenzitását; bemutatja az érintett környezet érzékenységét) Alapján a hatóság eldönti, hogy kell-e részletes hatásvizsgálati dokumentumot készíteni. [egyetemi jegyzet]
• Hatásviselő: környezeti elem vagy rendszer, amelynek az alapállapotában a tervezett tevékenység következtében előre becsülhető változás történik. [egyetemi jegyzet]
• Környezeti elemek: föld, levegő, víz, élővilág, épített környezet (műemlékek, műemléki területek és régészeti örökség) . [1995. évi LIII. törvény]
• Környezeti rendszerek: táj, település, éghajlat, természeti (ökológiai) rendszer. [1995. évi LIII. törvény]
• Hatótényező: környezetterhelés + környezeti igénybevétel [314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] A hatótényezők a változások kiváltó okai.
• Környezeti hatás: az emberi tevékenység okozta olyan állapotváltozás, amely értelmezhető és értékelhető környezetvédelmi szempontból (lehet közvetlen és közvetett). [egyetemi jegyzet]
• Hatásfolyamat: a hatótényezőkből kiinduló olyan folyamat, amely egy vagy több környezeti elem vagy rendszer állapotváltozását okozza. Először közvetlen, majd közvetett hatások. A folyamat végé a végső hatásviselő az ember, vagy valamelyik környezeti rendszer. [egyetemi jegyzet]
• Hatásterület: „az a terület vagy térrész, ahol a jogszabályban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet.” [1995. évi LIII. törvény]
Hatásterület tehát az a terület, amelyen a KHV folyamán a változásokat vizsgálni kívánjuk.
  Elemi hatásterület: csak egy környezeti elem vagy rendszer állapotváltozásait határolják le térképes formában
     Teljes hatásterület: minden, a vizsgálat során értékelendő állapotváltozás térbeli kiterjedése
A hatásterület mind közvetlen, mind közvetett hatások esetén is megállapítható (közvetett hatásterület például közúti szállítás folyamán kerülhet szóba).
• Háttérhatás: a hatásterület tevékenységtől független adottsága, olyan állapotjellemző, amely kimutathatóan befolyásolja az állapotváltozások alakulását. [egyetemi jegyzet]
• Kontrollkörnyezet: hatásterület tevékenység megvalósítása nélküli állapota. Ez az állapot képezi az összehasonlítás alapját. [egyetemi jegyzet]
• Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV): a környezeti hatásvizsgálatokból önállósult. A vizsgálat alapján meghozott döntés nem lehet a tervek el nem fogadása, hanem csak környezeti, fenntarthatósági megfelelőségük biztosítása. (kompromisszumok keresése környezetvédelmi szempontból) [egyetemi jegyzet]

A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményei

1. Az előzmények összefoglalása   
    • a felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalásai, a nyilvánosság észrevételei az előzetes vizsgálatban
    • a környezeti hatástanulmány kidolgozásának menete   
    • a környezethasználó által korábban számba vett fő változatok, ezek fő okainak megjelölés - figyelembe véve a környezeti hatásokat
2. A tervezett tevékenység számba vett változata(i)nak részletes leírása   
    • előzetes vizsgálati dokumentáció   
    • hatótényezők megállapítása   
    • havária esetén lévő hatótényezők felmérése   
3. A hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása   
    • hatásfolyamatok leírása   
        – környezeti elemenként külön-külön   
        – környezeti rendszereként összességükben   
    • hatásterület kiterjedése   
    • hatásterület alap állapota   
4. A várható környezeti hatások becslése és értékelése   
    • bekövetkező környezeti állapotváltozások jellemzése    
    • környezet-egészségügyi hatások ismertetése   
    • várható közvetlen gazdasági és társadalmi következmények becslése   
5. Külön fejezetben összefüggően kell ismertetni az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatát
6. Környezetvédelmi intézkedések   
    • megelőző, csökkentő, kompenzáló, illetve elhárító intézkedések meghatározása   
    • környezetet érő hatások mérésének, elemzésének módja a tevékenység folytatása során   
    • utóellenőrzés módja a tevékenység felhagyását követően   
7. Egyéb adatok   
    • környezeti hatástanulmány összeállításához felhasznált adatok   
        – adatok forrása   
        – alkalmazott módszerek, azok korlátai és alkalmazási körülményei,   
        – az előrejelzések érvényességi határai (valószínűsége)   
        – szükséges információkkal kapcsolatban felmerült nehézségek, bizonytalanságok   
    • a felhasznált tanulmányok listája, a tanulmányokhoz való hozzáférés módja;   
    • állam- vagy szolgálati titoknak minősülő, a környezethasználó szerint üzleti titkot képező adatok megjelölése
    • környezeti hatástanulmány mely részeire vonatkoznak a szellemi alkotás védelméhez fűződő jogok
8. Közérthető összefoglaló   
    • a tevékenység lényegének ismertetése   
    • a hatásfolyamatok és a hatásterületek bemutatása   
    • a környezeti hatások becslése, értékelése   
    • emberek egészségi állapotában, életminőségében és életmódjában várható változások   
    • környezet és az emberi egészség védelmére foganatosítandó intézkedések

A környezeti hatásvizsgálat irányadó jogszabálya:
  314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

Letölthető anyagok: 

hatasvizsgjogszabalyok.pdf