- Belépés
- Felhasználó létrehozása
- Jelszó emlékeztető
Turisztikai ajánló: Diósgyőri vár
Turisztikai ajánlónk keretében rendszeres időközönként bemutatunk egy felkeresésre ajánlott magyarországi érdekességet.
E heti ajánlatunk: Diósgyőri vár
Észak-Magyarország régió - Miskolc
Magyarország műemlékei között rangos hely illeti meg a Diósgyőri Várat.
A középkori Miskolc az Alföld és a hegy-vidék találkozásánál, országutak csomópontjában létesült, gazdasági, kereskedelmi település volt, ellenőrzése alatt állt a Hegyaljáról a Felvidékre, Lengyelországba vezető borkereskedelmi út.
A Bükk-hegység kapujában épült a várból, kolostorból és jobbágyfaluból álló együttes.
A vár magasba törő romjai a Szinva-patak völgyéből felmagasodó szikladombon emelkednek.
E terület már a őskorban is lakott volt. Diósgyőrt a XII-XIII. sz. fordulóján élt Anonymus, III. Béla király jegyzője említi először.A tatárjárás idejéig a Bors család tulajdonában volt a vár, amikor is elpusztult.Később új várat emeltek helyére, mely Ernye bán lakhelyéül szolgált. Ekkor már komoly kőépület volt.
A diósgyőri új vár 1319-ben királyi adományozás útján került Debreczeni Dózsa erdélyi vajdához.
Nagy Lajos király is megszerette ezt a helyet, 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán pompás, gótikus királyi várkastéllyá épített ki. Budával, Visegráddal és Zólyommal így Diósgyőr is királyi székhellyé vált és különösen az után vált jelentőssé, hogy I. Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta.Ettől kezdve egész udvartartásával évente több hónapot töltött itt, ahol olyan fontos történelmi események is zajlottak, mint 1381-ben a velencei háborút lezáró turini béke ratifikálása.
Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt, 1424. és 1526. között hat királyné jegy-ajándéka, vidéki rezidenciája.
Az utolsó királyné, aki itt is élt, Habsburg Mária volt, II. Lajos felesége.
1526, a mohácsi csatavesztés-Diósgyőr életében is jelentős fordulópont volt, ettől kezdve zálogos bérlőké lett, majd Eger eleste után végvárrá alakult.Hadi szempontból nem volt nagy a jelentősége.
1702-ben a kincstár tulajdonába került, de újjáépítése elmaradt.A török veszély után minden hadászati értékét elvesztette, elhagyottan pusztult úgy, hogy a XIX. századi metszetek már csak romokat mutattak.
A tornyokban:
- vártörténeti kiállítás
- a pálos rend történetét bemutató kiállítás
- az 1381. évi békekötést megörökítő panoptikum
- XIV-XVI. sz-i kézifegyverek és címerpajzsok
- lovagterem
- működő éremverő és golyós prés
- XVI. sz-i díszágyú
A kazamatákban:
- Közép-Európa legnépesebb történelmi panoptikuma hat életképpel a XIV. sz. virágzó életéből
A vár, a panoptikum megtekintése 40-70 perc, az időjárás és az aktuális rendezvények függvényében.
Forrás: Kirándulástervező - Magyarország látnivalói egy helyen!



Hozzászólás