Jó üzlet a kutyachip | Felsőfokon.hu

Jó üzlet a kutyachip

Agrár
állatvédelem
Jó üzlet a kutyachip

2013. Január 1-e óta minden négy hónapnál idősebb kutyába kötelező a mikrochip beültetése Magyarországon. A beültetés rendeletben meghatározott összegének kifizetése sok alacsony jövedelmű ember számára jelent megterhelést hazánkban. A chip beültetéséért felelős állatorvosok, a rendeletben meghatározott maximális díjnál (3500 Ft) is nagyobb összeget kérnek egyes településeken. Így a kutyatulajdonosok közül sokan dönthetnek úgy, hogy inkább megszabadulnak kutyáiktól, mert nem tudják kifizetni a chippel járó költségeket.   

A Magyarországon élő kutyák számára vonatkozóan csak becslések vannak, ezek szerint körülbelül 2,25 millió kutya él ma hazánkban.

A több mint 2 millió kutya chippel való ellátása a rendeletben meghatározott 3500 Ft-tal számolva, körülbelül: 7 milliárd Ft-nak felel meg. Ebből részesednek az állatorvosok, az Állatorvosi Kamara, a chipforgalmazók és a chipelőállítók.

A rendeletben foglaltak szerint a kormány júniusban döntött arról, hogy: „Az adatbázisba való regisztrációért e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni, mely díj az adatbázis működtetőjének a bevétele. Az eb transzponderrel történő megjelöléséért legfeljebb 3500 Ft összeg kérhető az állat tartójától, amely magában foglalja a transzponder árát, a beültetés díját és az adatbázisba való regisztráció díját.” (2011. évi CLVIII. Törvény az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról, 7§)

A  kormányrendelet egy másik része külön kitér arra is, hogy a beültetés, törvényben meghatározott díjának regisztrációs része mennyibe kerül, amit az állatorvosok fizetnek a Kamara felé. „Az eb transzponderrel történő megjelölését követő 8 napon belül a beavatkozást végző magánállatorvos köteles az állatnak (Ávtv. 42/A. § (4) bekezdése szerinti) az adatait a transzponderrel megjelölt ebek adatait nyilvántartó országos elektronikus adatbázisban regisztrálni. „Az adatbázisba történő regisztráció díja állatonként 200 forint.”

Január 1-étől az a tulajdonos, aki nem végeztette el a beavatkozást, állatvédelmi bírságra számíthat, melynek összege40 000 Ft is lehet.

Az interneten található hozzászólások és cikkek alapján, a chip behelyezésének költségei nagyon változóak az országban.  A rendeletben meghatározott 3500 Ft feletti összegek a jellemzőek, de szerencsére ez alatti összeg is előfordul. Mosonmagyaróváron például volt ahol 6500 Ft-ot kértek a beültetésért. Egy soproni hozzászóló azt írta 5000 Ft-ért végezték el neki a behelyezést és a regisztrációt. Még olyanok is voltak, akik 8000-10000 Ft-ról számoltak be. A kamara és az állatorvosok azzal indokolják a magasabb díjakat, hogy a chip behelyezés során elvégzett egyéb szolgáltatások miatt kerül többe a beültetés. 

2010. július 1-én még megengedőbb volt a törvény, mivel akkor csak a tulajdonos változást követően írta elő kötelezően a mikrochip behelyezését az ebekbe. Dr. Horváth László Magyar Állatorvosi Kamara főtitkára akkor úgy fogalmazott, hogy ők közvetlenül az állatorvosoktól szedik, az állatorvosok pedig a tulajdonosoktól kérik majd el a regisztrációs díjat. (http://www.noltv.hu/video/2767.html) Ekkor még a kamara által ajánlott chip behelyezési díj:1200 Ft +Áfa volt, melytől az állatorvos kollégák eltérhetnek, lefelé és felfelé is. Dr. Rétfalvi Tamás állatorvos (Óhegyi Állatorvosi rendelő) a noltv.hu-n elhangzott interjúban arra is felhívta a figyelmet, hogy az ár rendelőtől, chip minőségtől függően, 4000-7000 Ft-ig terjedhet. Ebből arra következtethetünk, hogy a tulajdonos dönthet, hogy olcsóbban akarja-e megúszni a behelyezést, vagy inkább rosszabb minőségű chipet választ.

Jelenleg a Magyar Állatorvosi Kamara honlapján arra a kérdésre, hogy mennyibe kerül a mikrochip az alábbi olvasható: „A Kamara  – élve a 2012. évi CXXVII. törvény felhatalmazásával – az ebek egyedi, transzponderrel történő (mikrochipes) megjelölésének  komplex fizetendő díjaként (valamennyi munkafolyamat munkadíját, a transzponder és az egyéb felhasznált eszközök árát, továbbá a regisztrációs díjat is tartalmazó) ajánlásként bruttó 6.000-től 9.500.-Ft (4.724 - 6.980.-Ft + áfa) összeget javasolt a tagjainak. Ez a javasolt összeg nem tartalmazza a helyi érzéstelenítésnek, valamint a megjelölendő állat esetleg szükségessé váló bódításának, altatásának a költségeit, továbbá az esetleges kiszállási díjat sem.” (http://www.maok.hu/mikrochip/mennyibe_kerul__2)

A kamara arra is felhívja a figyelmet, hogy: „bármely állatorvos szabadon eldöntheti, hogy egy eb megjelölésének alkalmával kíván-e „akciós” árat érvényesíteni (pl. lemond-e a munkadíjáról vagy annak egy részéről), de ennek önkéntes döntésnek kell lennie, erre központilag egyetlen állatorvost sem tudunk és természetesen nem is akarunk kényszeríteni”.

Egy mikrochip kereskedelmi áron, ma Magyarországon már 1000 Ft, vagy ez alatti összegért is beszerezhető. Persze léteznek ennél jóval drágább chipek is, hiszen a minőség úgymond a tokozástól függ. A speciális tokozások általában emelik a költségeket, ezek biztosítják a sérülékeny transzponder mechanikai védelmét. A műanyag implantátumok drágábbak, mint az üvegből készült transzponder chipek, de léteznek a testben való elvándorlást kiküszöbölő megoldások is, ezek ára azonban még az előzőeknél is drágább.

Egy mikrochip előállítási költsége természetesen a kereskedelmi árnál is jóval alacsonyabb, a tömegtermelésnek köszönhetően. Külföldön a mikorchipek árai 20 centtől néhány dollárig terjedő sávban kaphatóak, vagyis már akár 100 Ft–ért is lehet passzív transzpondert venni.

Érdekes lehet utánajárni, hogy mit is kapnak a kutyatulajdonosok, mikor egy ilyen chip beültetésére kötelezik őket. 

A chip egy rizsszem nagyságú kapszulában van elhelyezve. (Galéria: 1. kép) Injekcióhoz hasonlóan juttatják a kutya nyakának bal oldalán a bőr alá. A chip egy tizenöt karakteres számsort tartalmaz, amely alapján beazonosítható, hogy a kutya regisztrálva van–e. A nyilvántartó rendszerben az eb alapvető adatai vannak, mint például fajtája, neme, színe, és hogy mikor kapott legutóbb veszettség elleni oltást. A tulajdonosra vonatkozó adatok is itt találhatóak meg.

RFID (Radio Frequency IDentification, rádiófrekvenciás azonosítás) rendszerről van szó, melynek alap eleme a transzponder, melyet tag-nek neveznek, és a számunkra fontos információt tárolja. Ezek az információk az RFID olvasó segítségével olvashatók ki. A passzív tag-ek leolvasási távolsága 50 cm-től 6 méterig terjedhet a jelenlegi technikai színvonalon. Léteznek aktív és passzív RFID tag-ek. A kutyák azonosításához passzív tag-eket használnak, melyek nem rendelkeznek adóval, csak az olvasóból kisugárzott energia segítségével sugározzák vissza a modulált rádióhullámokat (Passzív tag-ek  125 kHz, 13,56 MHz, és UHF (860-960 MHz) tartományban működnek). Tulajdonképpen a transzponder egy mikrochipet tartalmaz, ami egy antennával van egybeépítve. Nagy előnyük hogy sokkal egyszerűbb felépítésűek, mint az aktív tag-ek, ezért olcsóbbak is.  

Az első  RFID szabadalom az USA-ban 1973-ban jött létre. Ezt követően rohamos fejlődésnek indul az RFID technológia kutatása nem csak az USA-ban, hanem Európában is. A 90-es évektől már az alkalmazása is egyre szélesebb körben elterjedt, és egyre több cég lépett be az RFID piacra. Ezt követően kutató laboratóriumok nyíltak szerte a világban, majd 1999-ben a Uniform Code Council, az EAN International, a Procter &Gamble és a Gillette megalapították az Auto-ID Centert a Massachusetts Institute of Technology-nt. David Brock és Sanjay Sarma vezetésével kifejlesztették az olcsó, mikrochipet is tartalmazó RFID tag-et. Így egy világméretű összefogásnak köszönhetően ma már nagymennyiségű gyártás mellett 5 cent alatti költséggel is előállítható egy olyan tag, amely sorozatszám alapján egy Internet alapú adatbázisból lehetővé teszi információk leolvasását.    

Ezek után felmerülhet a kérdés, hogy kinek is éri meg ma mikrochipet beültetni a kutyákba? Az állatorvosoknak minden bizonnyal igen, hiszen jelentős bevételre számíthatnak. A kamara az állatorvosok érdekeit képviseli, és ők is részesednek a bevételből, tehát nekik is érdekük fűződik a beültetéshez. A chip gyártoknak és forgalmazóknak természetesen mindenképen fontos, hogy minél több országban kötelező legyen megjelölni a kutyákat, hiszen így nagyobb bevételhez juthatnak, és még a költségeiket is csökkenthetik.  

A mai világban ahol a gazdasági érdekek helyeződnek mindenek fölé, fontos lenne, hogy legalább állatvédelmi kérdésekben ne csak a bevételeket nézzük, hanem az állatok valódi érdekei is előtérbe kerüljenek. A jelenlegi rendeletben meghatározott 3500 Ft-os chip ár, inkább anyagi érdekeket szolgál, nem pedig a kutyák jólétét.

Felhasznált irodalom:

Névsorolvasás helyett RFID chip

http://idokjelei.hu/2011/11/nevsorolvasas-helyett-rfid-chip/

Der RFID-Chip

http://kath-zdw.ch/maria/chip.html

Az RFID technológiáról...avagy az RFID a jövő vonalkódja?...

http://www.vonalkodcentrum.hu/index.php?page=234

http://www.szekesfehervar.hu/index.php?pg=news_92663

A Kormány 115/2012. (VI. 11.) Korm. Rendelete egyes állatvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

http://www.kormany.hu/download/9/76/90000/KR_2012_115_(VI_11)_Kormanyrendelet.pdf

ghislandi.hu: Állatjelölő mikrochip áresés: 780 Ft+ÁFA!!!

http://www.ghislandi.hu/

Alvic transzponder chip (ISO) gyártókódos

http://www.equus.hu/shop/?p=productsMore&iProduct=4954&sName=Alvic-transzponder-chip-%28ISO%29-gy%E1rt%F3k%F3dos

ALVIC

http://www.equus.hu/shop/files/products/alvic1_hu[1].pdf

Képforrás:

http://bicske.blog.hu/2012/05/15/a_kutya_az_egyetlen_3

 

Kapcsolódó tartalom: 
Szegények ne tartsanak kutyát?
Kapcsolódó tartalom: 
Mikrochip és felelős állattartás?
Kapcsolódó tartalom: 
A Magyarországon élő kutyák száma

Hozzászólások

Hirdetés

Felsofokon.hu v4.1 BETA © 2010-2014 Felsőfokon.hu Nonprofit KFT | Jogi nyilatkozat

Facebook Google+ LinkedIn Youtube Twitter