Szmog van! | Felsőfokon.hu

Szmog van!

Környezetvédelem
Szmog van!

Budapesten már megint szmog van! És sajnos egyre több vidéki városban is. A szmogot részben a köd, részben a levegő szennyezettsége okozza. A szmog (eredeti írásmóddal smog) angol szóösszevonás a smoke (magyarul: füst) és fog (magyarul: köd) szavakból. Magyarul is füstködnek hívják néha. A köd ilyenkor, novemberben teljesen megszokott (bár nem közkedvelt) és természetes jelenség. A gondot a hozzákeveredő szennyezés okozza, ami a fűtés és a közlekedés következménye.

Mi okozza a szmogot?

A szmognak két fajtája van, az egyik a London típusú, a másik a Los Angeles típusú. A London típusú a szmog "hagyományos" változata, Londonban fedezték fel. Ilyenkor a levegőben található szennyező anyagok (füst, korom, szén-dioxid, szálló por, nitrogén-oxidok, stb.) összeállnak a levegőben lévő vízpárával, köddel, és tartósan megmaradnak a légkörben, a talaj közelében. A Los Angeles típusú szmogban a szennyező anyagok fény hatására állnak össze. Ezért hívják fotokémiai szmognak is. A neve is utal rá, hogy Los Angelesben fedezték fel. Mindkét típusú szmogban az eredeti légszennyezőknél károsabb, rákkeltő, tüdőkárosító szerves vegyületek keletkezhetnek (pl. benzol), és ózon is képződhet, ami ugyan az oxigén egyik formája, és a légkör magasabb rétegeiben az UV-sugárzás szűrésével védi az élővilágot (és benne az embert), de nagyon reakcióképes, ezért a talaj közelében veszélyes, mert roncsolja a tüdőt. Magyarországon télen London, nyáron Los Angeles típusú szmogra lehet számítani. A jelenlegi szmog London típusú.

Miért éppen Budapesten van mindig szmog?

Szmog lehet máshol is, akár a legkisebb falvakban is (ha pl. nagy az átmenő forgalom, vagy van a falu határában egy légszennyező üzem), de tény, hogy hazánkban leginkább Budapesten és a nagyobb városokban (megyeszékhelyeken) lehet szmogra számítani. A nagyobb településeken nagyobb a népsűrűség. A sűrűn lakott helyeken több jármű közlekedik egységnyi területen, és több fűtőanyagra van szükség. A több jármű és a több fűtőanyag több szennyezést termel, ami ráadásul kisebb helyen oszlik el, ezért felhalmozódnak a légszennyező anyagok, így nagyobb a szmog valószínűsége.

Miért rosszabb a helyzet az ország keleti felén, mint nyugaton?

Azért, mert az ország nyugati fele (főleg a Dunántúl északi része) szelesebb, mint a Dunától keletre eső országrészek, és csak akkor tud felhalmozódni a légszennyezés, ha nem fúj a szél. Ha a szél elfújja a szennyezést, akkor felhígul, nem koncentrálódik a levegőben, ezért nem lesz szmog. De ha nem fúj a szél, vagy más okból nem tudnak eloszlani a szennyező anyagok (pl. azért, mert köd van, és a köd leszorítja a szennyezéseket a talaj közelébe, ahol felhalmozódnak), akkor a levegő szennyezettsége folyamatosan nő, és szmog keletkezhet.

Mit okoz a szmog az embernek és más élőlényeknek?

Mivel a szmog légköri jelenség (a levegő összetételének kedvezőtlen irányú megváltozása), ezért elsősprban a légzőszervekre hat, irritálja a nyálkahártyát, köhögésre ingerel, előhozhatja az asztmások tüneteit, súlyosbíthatja a meglévő tüdőbetegségeket. (Hasonló tüneteket okoz a szmog az állatoknak is, de a por a növények leveleit is eltömíti. Ez a hatás novemberben már kevésbé jelentős az őszi lombhullás miatt, de az örökzöldeket károsíthatja.)

Hogyan lehet megelőzni a szmogot?

A szmog két fő oka a közlekedés és a fűtés. (Most éppen a fűtés a fő ok, de a közlekedés is jelentősen hozzájárul.)

A közlekedési szennyezést megelőzhetjük autómentes közlekedéssel (gyaloglás, kerékpározás, tömegközlekedés), telekocsival (ha nem 1 ember ül 1 gépkocsiban, akkor kevesebb jármű kell, kevesebb szennyezés keletkezik), elektromos vagy bioüzemanyaggal működő járművek használatával.

A fűtésből származó környezetszennyezést megelőzhetjük takarékosabb fűtéssel, jobb hőszigeteléssel, alternatív energiaforrások használatával. Ilyen alternatív energiaforrások: napenergia, geotermikus energia, biomassza. Az elektromos fűtés is jó lehet, ha nem fosszilis tüzelőanyagokból, hanem nap- vagy szélenergiából, esetleg biomasszából nyerjük az áramot.

Mit tehetünk, ha már kialakult a szmog?

Fontos, hogy ne rontsuk tovább a helyzetet, lehetőleg ne bocsássunk ki újabb szennyezést, vagy csak annyi szennyeződést juttassunk a környezetbe, amennyi elkerülhetetlen. A módszereket lásd az előző témában, a megelőzésnél.

Az önkormányzatok más intézkedéseket is bevezethetnek: részben vagy teljesen korlátozhatják a járműforgalmat vagy a kijárást.

Ezen kívül csak annyit tehetünk, hogy nem közlekedünk az utcán sem gyalog, sem járművekkel (a budapestieknek van egy nagy előnyük: náluk van metró, ami a földfelszín alatt közlekedik, így nem érinti a szmog), és minél kevesebbet tartózkodunk forgalmas helyeken. A szmogra érzékenyek (allergiások, asztmások, tüdőbetegek) maszkot is tehetnek az orrukra, szájukra, ami a szennyeződés nagy részét kiszűri.

Mikor van vége a szmognak?

Akkor, ha a szennyező anyagok kiülepednek a légkörből, vagy az időjárás kitisztítja a levegőt. (A szél elfújja, az eső kimossa a szennyeződéseket a levegőből.) Az ülepedés, a szél vagy az eső hatására a szennyező anyagok mennyisége a határérték alá csökken, és ezzel megszűnik a szmog.

Honnan tájékozódhatunk a mérési eredményekről?

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapján a Mérési adatok menüpontban.

A határértékeket az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közölt táblázatból tudhatjuk meg.


Hozzászólások

Hirdetés

Felsofokon.hu v4.1 BETA © 2010-2014 Felsőfokon.hu Nonprofit KFT | Jogi nyilatkozat

Facebook Google+ LinkedIn Youtube Twitter