- Belépés
- Felhasználó létrehozása
- Jelszó emlékeztető
Dönts jól!
Vasárnap jelent meg az utolsó bejegyzés a szakterületen. Ma már csütörtök van. Döntenem kellett: Mit tegyek, hogy legyen új cikk? Úgy döntöttem, kezembe veszem a dolgot, és én írok új bejegyzést. Remélem, hogy jó döntés volt. A környezetvédelemben is elég néha egy jó döntés. Nem kell többet tennünk, mint máskor, csak jól kell dönteni.
Eldönthetjük pl. hogy mit veszünk a boltban. A jó döntés: mindig a helyi, a környezetbarát és az újrahasznosított termék és a jó minőség. A helyi terméket kevesebbet kell szállítani, kevesebb szennyezés keletkezik. A környezetbarát termék előnyei nyilvánvalók: kevésbé terheljük vele a környezetet. Az újrahasznosítás a hulladékok miatt nagyon fontos. Egy új termékkel növeljük, egy újrahasznosított termékkel csökkentjük a hulladékok mennyiségét és a természeti kincsek fel- és elhasználását. A jó minőség is fontos: egy jobb termék tovább él, ritkábban cseréljük, kevesebb hulladék keletkezik.
Eldönthetjük azt is, hogy vásárolunk-e egyáltalán. A jó döntés: csak azt és annyit, amit és amennyit feltétlenül muszáj. A felesleges termékek csak a hulladékok mennyiségét növelik.
Eldönthetjük, hogy kérünk-e nejlonzacskót. A jó döntés: nem kérjük, inkább a magunkkal hozott szatyorba pakolunk. Így kevesebb nejlonzacskó szennyezi a környezetet.
Eldönthetjük, hogy mit teszünk az éppen nem használt technikai eszközökkel. Kikapcsoljuk vagy készenléti állapotban hagyjuk? A jó döntés: a kikapcsolás. Készenléti állapotban is áramot fogyasztanak az eszközök. Ezzel energiát pazarlunk, amivel növeljük a légköri szén-dioxid mennyiségét, és fokozzuk az éghajlat-változást.
Eldönthetjük, hogy mivel közlekedünk. A jó döntés: rövid távon gyalog vagy kerékpárral, hosszabb távon tömegközlekedéssel (és lehetőleg külföldre sem repülőgéppel). Ha egy személy utazik egy gépkocsiban, akkor kb. annyi a benzinköltség (vagy még több), mint a busz- vagy vonatjegy ára, és sokkal nagyobb az egy főre jutó környezetszennyezés.
Eldönthetjük, hogy hol világítsunk. A jó döntés: csak ott, ahol éppen vagyunk. Ha kimegyünk egy helyiségből, akkor kapcsoljuk le a villanyt! Ezzel energiát takarítunk meg. (Azt is eldönthetjük, hogy mivel világítunk: a legjobb, ha energiatakarékos fényforrásokat használunk.)
Eldönthetjük, hogy a magasabb fűtésszámlát fizetjük, vagy a megfelelő hőszigetelést. A jó döntés: a szigetelés. Előbb-utóbb megtérül az ára, és a környezetnek is jobb, ha kevesebb energiát használunk. (Azt is eldönthetjük, hogy mennyire fűtjük a lakást. Ha néhány fokkal alacsonyabb hőmérsékletet állítunk be, akkor lehet, hogy valamivel vastagabb ruhákra lesz szükségünk, de sok pénzt és sok energiát takarítunk meg, ezzel a pénztárcánkat és a környezetet is kíméljük.)
Eldönthetjük, hogy mit teszünk az elromlott eszközeinkkel. Kidobjuk, vagy megjavíttatjuk? A jó döntés: a javítás. Kidobni legtöbbször egyszerűbb, de újat venni drágább, mint megjavítani, és még a környezetet is terheljük a hulladékkal.
Eldönthetjük, hogy mit teszünk a hulladékokkal. Szelektíven gyűjtjük vagy ömlesztve kidobjuk? A szelektív gyűjtés az újrahasznosítás fontos feltétele, környezetkímélőbb, mint ha minden hulladék ömlesztve a lerakóba kerül.
Eldönthetjük, hogy mit teszünk a kenyérmorzsával. Kidobjuk, vagy a madarakat etetjük vele? A jó döntés: a madáretetés (főleg akkor, ha a kenyérmorzsán kívül magokat is szórunk az etetőbe). Ezzel megmentjük a télen táplálékhiányban szenvedő madarakat az éhenhalástól (és a megfagyástól is, mert csak kellő mennyiségű zsírtartalékkal vészelhetik át a telet, a zsír ugyanis jó hőszigetelő).
Tehát a környezetvédelemben szinte minden csak döntés kérdése. Dönts mindig jól, és a környezet is jól jár!



Hozzászólások
Kedves András!
Még új vagyok itt, épp most regisztráltam. Még alig olvasgattam bele a blogba, de nagyon tetszik az első benyomás, amit szereztem.
Ebben a cikkben azonban találtam egy dolgot, amire muszáj reagálnom:
Énekesmadaraknak soha ne adjunk kenyérmorzsát!
Idézek az MME oldaláról:
"Kenyeret, morzsát énekesmadaraknak soha!
Soha ne adjunk az énekesmadaraknak kenyeret, kenyérmorzsát, mert ezek erjedésnek indulva gyomor- és bélgyulladást, akár a madarak pusztulását okozhatják (a vízi madarak: hattyúk, récék, libák számára az alkalmi kenyérfogyasztás nem jelent egészségügyi problémát). "
Forrás: http://mme.hu/napi-madarvedelem/madarvedelmi-eszkozok/teli-madaretetes.html
További sok sikert kívánok!
Üdv: Judit
Kedves Judit!
Köszönöm az észrevételt. Az igaz, hogy az énekesmadaraknak nem jó a kenyérmorzsa (erről én is írtam a Mivel etessük a cinkéket? című bejegyzésemben egy másik blogomban), de pl. a galambok gond nélkül felcsipegetik. Más kérdés persze, hogy mennyire érdemes a városokban már amúgy is túlszaporodott galambokat etetni, de abban talán egyetérthetünk, hogy a kenyérmorzsa hasznosításának nem a kidobás a legjobb módja. Mi lehetne jobb hasznosítás, mint a madáretetés?
Kellemes olvasgatást kívánok!
Üdv: András
Kedves András!
Csatlakoznom kell az előttem szóló Judithoz, mert én sem tartom jó ötletnek a madarak etetését kenyérrel természetesen a fentebb említett okok miatt. A galambok felcsipegetik ugyan a morzsát, de nem tesz jót nekik. Mi is megesszük a cukorkát, mégis tönkre megy tőle a fogunk. A galambokat tudomásom szerint tilos etetni hazánkban, akit rajta kap a rendőr, megbünteti.
A kenyérmorzsa legkíválóbb újrahasznosítási módja, ha újra sütünk vele, jó pl. szilvásgombóchoz, húsételek panírjához, stb. A házi panír sokkal finomabb, mint a bolti, ezért is érdemes az újrahasznosítása.
A cikkhez ettől eltekintve gratulálok, sok hasznos gondolatot olvastam benne.
Csak így tovább!
Üdv: Mónika
Szüleim panelben laknak a mai napig Szeged zöldövezetében. Azt hiszem, tavaly, de lehet, hogy már 2 éve oda-oda repültek a párkányunkra (először a galambok, de azokat nevelő apám nem szerette különösebbn, majd) a cinkék is. Először napraforgó magot adott neki, aztán ,mikor látta, h egyre több cinke nyüzsög ott, vette a fáradtságot (vagy megkérte anyut), hogy elmenjen a közeli állateledel (?) boltba és bevásároljon ebből is, abból is. Mára van már mindenféle "madarunk": őszapó, zöldike, erdei pinty, meg még egy- két fajta, de madarakban nem vagyok otthon, csak van egy kis határozónk, meg apu szereti. tána is nézni interneten. Ez egy szép történet, és jó látni, hogy örömét leli bennük. Hozzáteszem, hogy madáretetőt is fabrikált nekik, olyat, amit a galambok nem tudnak megközelíteni. Látványnak gyönyörű, az év minden napján egy kis csodával állunk szemben, ha kinézünk az ablakunkon, de a kérdés számomra persze még mindig az (csak ezt neki nem mondom, nem akarom elvenni a kedvét), hogy vajon normális dolog- e ilyen fajta madarakat egy (ilyen) helyre szoktatni? :S
Hozzászólás