Klímaváltozás télen

A klímaváltozás mindennapjaink része. Minden évszakban hat, de leginkább télen érzékelhető. Miért télen? Mert a klímaváltozás melegíti hazánk éghajlatát, és nyáron, amikor az anúgy is meleg évszak még melegebb lesz, kevésbé érzékeljük a változást, mint télen, amikor a hideg évszak melegszik.

A tipikus magyar tél, ami még gyerekkoromban is szinte kizárólagos volt (nem is volt az olyan régen, 31 éves vagyok): havas táj, zúzmarás fák, néhány fokkal fagypont alatti hőmérséklet még nappal is. A gyerekek szánkóznak és csúszkálnak a jégen, a felnőttek havat lapátolnak és sózzák a járdákat. (A sózásról még írok a héten.) Ez az időjárás néha már november végén elkezdődött, de valamikor decemberben mindig megérkezett. A karácsony rendszerint fehér volt, nem kellett izgulni, hogy lesz-e hó, és kellően fehér lesz-e a táj ahhoz, hogy megadja az ünnep alaphangulatát.

Mára ez a téli jelenet egyre ritkább a globális éghajlat-változás miatt.

A télnek lehet örülni, mint a gyerekek, akik vidáman hógolyóznak és minden évszaknak látják a jó oldalát, lehet bosszankodni miatta, hogy már megint fel kell venni a télikabátot, ami kövérít, lehet izgulni, hogy ne törjük kezünket-lábunkat a havas-jeges járdán, de az vitathatatlan, hogy a tél hozzá tartozik az éghajlatunkhoz, és a természetnek szüksége van rá.

A tél a természet pihenőideje. Ugyanúgy kell a természetnek, mint az alvás nekünk, embereknek. A növények ilyenkor nem táplálkoznak, nem szaporodnak (nincs is igazán miből táplálkozniuk, hiszen sokkal kevesebb napfényt kapnak), az állatok is táplálékot tartalékolnak, elvonulnak (vagy téli álmot alszanak, beássák magukat egy fagymentes helyre, vagy elvándorolnak melegebb vidékre).

A hó is hozzátartozik a téli tájhoz. Egyrészt fontos hőszigetelő: megvédi a talajban fejlődő magokat a fagytól, amely még csírázásuk előtt elpusztítaná őket; másrészt a hó is csapadék: fagyott víz, amely tavasszal, megolvadva értékes szomjoltó a növényeknek, éppen akkor, amikor a gyors fejlődés miatt a legtöbb folyadékra van szükségük.

Hazánk éghajlatán ez a természet rendje, ezt írta felül a klímaváltozás. Ma már egyre enyhébbek a telek, egyre kevesebb a hó. Az enyhébb telek megzavarhatják a természet regenerálódását, éppen úgy, ahogy minket, embereket is zavar, ha nincs teljes sötétség éjjel, amikor éppen aludnánk. Az enyhe teleken a növények nedvkeringése nehezebben áll le, az álltok is nehezebben csökkentik testhőmérsékletüket és anyagcseréjüket, de táplálékuk ugyanúgy nincs, mint a kemény teleken. A hó is hiányzik, ha enyhe a tél. Nem is a hőszigetelő hatása miatt hiányzik igazán (enyhébb télen kevésbé kell hőszigetelni a talajt), hanem a csapadékhiány a baj.

Mit tehet ilyenkor a természet? Igyekszik alkalmazkodni. Amelyik faj nem képes erre, az vagy elvándorol északra, hidegebb éghajlatra (a fajok északra húzódása általános jelenség az utóbbi néhány évtizedben), vagy kipusztul, és a helyére más, enyhébb éghajlathoz szokott fajok települnek be. De ezek a változások nem mennek egyik pillanatról a másikra, az éghaljlat-változás viszont egyre gyorsabb, a légkörbe engedett nagy menyiségű szén-dioxid miatt.

Természetes úton is van szén-dioxid a légkörben (ha nem lenne, akkor egész évben fagypont alatt lenne a hőmérséklet,  nem alakulhatott volna ki az élet a Földön), amelynek a legnagyobb része a vulkáni tevékenységből és biológiai forrásokból (állatok kilégzéséből, lebontó szervezetek működéséből) származik, de az emberi tevékenység ezt a szén-dioxid mennyiséget az utóbbi 200 évben kb. másfélszeresére növelte (egyre gyorsabb ütemben), és 200 év evolúciós léptékben kevésnek számít. Elég egy faj kipusztulásához, de nem elég egy új faj születéséhez. (Nem hasonlít ez az ember életére? Egy embert percek alatt kivégezhetünk, de a megszületéséhez 9 hónap kell.) Ennyi idő alatt nem minden faj képes alkalmazkodni. Főleg úgy, hogy a változások gyorsulnak, és az 1990-es évektől kezdve egyre melegebb éveket figyelhetünk meg. A 20 legmelegebb év többsége az utóbbi 20 évben volt.

Akár szeretjük a telet, akár nem, ezt a változást mindenki megfigyelhette már, és most, hogy látjuk a hatásait, beláthatjuk, hogy a tél eltűnése mennyire káros lenne hazánk élővilágára. Nem csak a fehér táj megnyugtató látványa szűnne meg, hanem a természet rendje is felborulna. Ezért fontos tenni a klímaváltozás ellen, a fehér karácsonyért.

A képet Google keresővel találtam (forrás: http://illustration.pixmac.com/4/melting-snowman-art-banner-pixmac-illustration-68824829.jpg), a cikk minden más része a saját gondolatom.