Vásárcsarnokok Budapesten

Vásárcsarnokba járni mindig különleges élmény, főleg mostanság, amikor hipermarketes korunkban a vásárlási folyamat hihetetlenül leegyszerűsödött, személytelenné vált. Számomra már gyerekkoromban óriási dolog volt, ha anyukám, vagy nagymamám elvitt a Fővám (akkor persze még Dimitrov) téri nagycsarnokba gyümölcsöt és zöldséget vásárolni, esetleg ünnepi alkalmakkor libát vagy kacsát, amit aztán emberes feladat volt hazavinni. Személyes kedvencem persze a halas részleg volt -lehet a karácsonyi élmények kapcsán, hisz nálunk is úszkált a kádban anno vacsorának szánt hal.

A vásárcsarnokok épületei Budapesten ma már szinte mind védettséget élveznek, és történetük is igen érdekes. A Budapest Lexikon leírása szerint létrehozásukat az indokolta, hogy 1895-re 44 nyílt árusítású piac volt a Fővárosban, és ezeken akár 8000 árus is árusított élelmiszert. Ezek a piacok azonban az alapvető köztisztasági igényeknek sem feleltek meg, így a Főváros vezetősége felkérte Czigler Győző építészt és műegyetemi tanárt, hogy tegyen javaslatot csarnokok építésére. 1897-re meg is nyílt a Központi Vásárcsarnok, a Klauzál téri Vásárcsarnok, a Rákóczi téri Vásárcsarnok, a Hunyadi téri Vásárcsarnok, és a Hold utcai Vásárcsarnok. Budán ellenben csak 1902-ben nyílt meg az első, a Batthyány (akkor még Bomba) téren.

Ezeknek az épületeknek a sorsa eltérően alakult azóta: a Központi Vásárcsarnokot a hosszúra nyúlt felújítási munkák miatt volt, hogy ideiglenesen a Közraktár utcai raktárépületekbe költöztették, mára viszont -frekventált elhelyezkedése miatt is -a legforgalmasabb és legismertebb a felsoroltak közül, sok külföldi turista is látogatja. Érdekessége, hogy a Duna-parttal alagút kötötte össze. A Klauzál téri és igen népszerű, az 1980-as években még reklámfilm is készült róla (bizonyára vannak, akik emlékeznek a "Belváros skálája" szlogenre). A Hunyadi téri talán a legdíszesebb, a homlokzatán látható állatfejek gyönyörűek lehetnének -ha nem háló óvná őket a leeséstől, mert az épület nagyon rossz állapotban van, felújítása már régóta esedékes lenne. A Rákóczi téri sorsa talán a leghányatottabb: a ma a 4-es metró építkezése miatti paravánerdő által többé-kevésbé takart épület 1988-ban egy műszaki hiba miatt teljesen leégett -máig emlészem a Híradó tudósítására a tűzről.., 1991-re sikerült újjáépíteni. A Hold utcai csarnok annyiban hasonlít a Klauzál térire, hogy felső szintjei lakóházként funkcionálnak. A Batthyány téri viszont ma már üzletház, illetve hipermarket.

Budapest területének bővülésével, a lakótelepek megépültével  a külvárosokban is épültek új vásárcsarnokok: 1974-ben Újpalotán, és 1978-ban Békásmegyeren is, azonban a legszebb külvárosi vásárcsarnok az előzőeknél jóval korábban épült pesterzsébeti, amely a XX. kerületi Tátra téren található.

Galéria