Alma növényvédelme | Felsőfokon.hu

Alma növényvédelme

Agrár
kertészet
Alma növényvédelme

Az alma gyomírtása:Az ültetvény vegyszeres gyomírtásánál egyszerre kell figyelemmel lenni a kultúrnövények és  gyomnövények érzékeny fejlődési szakaszaira. A gyümölcsfák legkevésbé lombhullástól rügyfakadásig érzékenyek a gyomírtó szerekkel szemben. A tavasszal csírázó magról kelő gyomok ellen hatékonyan védekezhetünk a rügyfakadás előtti kora tavaszi időszakban.

Az alma legfontosabb betegségei:A varrasofásgomba (Venturia inaequalis) tavasztól a szüretig fertőzhet. Az aszkospórák szóródása többnyire már a zöldbimbós állapotban megindul, így már ebben az időszakban is tömeges fertőzések következhetnek be. A korai fertőzések megakadályozása döntő fontosságú, mert a külső virágrészek "egérfüles" vagy zöldbimbós stádiumba történő fertőződése és a fertőzőanyag rohamos felszaporodása súlyos, akár 100%-os levélveszteséget és terméskárosodást is okozhat. Ebben az időszakban olyan gombaölőszert kell választani, amelyik hideg időjárás mellett is megőrzi hatékonyságát.

Az almalisztharmat (Podosphaera leucotricha) elsődleges fertőzési forrása a beteg rügy, amelyben a gomba áttelel. A fertőzött rügyekből rögtön lisztharmatos hajtások fakadnak ki, felületükön a másodlagos fertőzést okozó konódiumokkal. A konódiumok a növény többi levelét és a terméseket is befertőzik. A betegség terjedése általában a tenyészidőszak első felében intenzív, a nyár közepétől lelassul.

Az almafa károsítói:Az almamoly (Cydia pomonella) szinte minden nagyobb almatermesztő területen fellelhető. Kedveli a melegebb klímájú területeket, tömeges elszaporodásra akkor számíthatunk, ha a hőmérséklet tartósan 18°C fölött marad. Két nemzedéke képes kifejlődni és károsítani. Az első rajzás május elején kezdődik és letarthat akár június végig is. A második nemzedék július elejétől augusztus végéig tevékeny és mindig nagyobb károkat okoz, mint az első. Érdemes előrejelzésre alapozni a védekezést feromoncsapdák segítségével.

Az almailonca (Adoxophyse orana) a sodrómolyok közül a legjelentősebb faj. Az áttelelt lárvák odvasítják a rügyeket, később összesodorják a fiatal hajtásokat, megrágják a leveleket és a virágokat. A második generáció már a gyümölcsöt is károsíthatja hámozgatásával.

Az aknázómolyok (Cameraria) lárvái a levéllemez bőrszövet alatti részébe rágják be magukat és károsításuk is itt található. Az aknák méretben, alakban eltárnek egymástól. A károsítás hatására a levelek sárgulnak, majd lehullanak, ezzel a növény fontos asszimilációs felületet veszít.



Hozzászólások

Hirdetés

Felsofokon.hu v4.1 BETA © 2010-2014 Felsőfokon.hu Nonprofit KFT | Jogi nyilatkozat

Facebook Google+ LinkedIn Youtube Twitter