Vonzóvá vált az orosz részvénypiac

Az idei év akár 5 százalékos GDP-növekedést is hozhat Oroszországban, amellyel lekörözi az Egyesült Államokat ALULÁRAZOTTSÁG. Az év elején a befektetõk igen optimista várakozásokat fogalmaztak meg az orosz részvénypiaccal kapcsolatban, a legtöbben nyilvános részvénykibocsátási hullámra, alaptõke-emelések sokaságára számítottak, ez egyúttal az árfolyamok növekedésével is párosult volna. A várakozások azonban nem jöttek be, az orosz tõzsdeindex a tavaly év végi szint környékén mozog, ez a 2009. évi több mint 100 százalékos ugrását követõen nem csekély csalódottsággal töltötte el a befektetõket. S bár nagy kérdés, hogy az utolsó negyedév meghozza-e a várva várt fellendülést, a piaci szakértõk zöme változatlanul optimista, komoly növekedési potenciált lát az orosz részvénypiacban. A gazdaság jó helyzetben van, a politikai helyzet stabil, a részvények alulárazottak – hangzik az elemzõk érvelése. Tény, az orosz részvénypiac stagnálásával szemben a gazdaság javuló tendenciát mutat: a GDP második negyedévi 5,2 százalékos növekedése biztató jelnek tekinthetõ az elsõ három hónap 2,9 százalékos emelkedése után. Az IMF is optimista jövõképet fogalmazott meg nemrégiben elemzésében: 2010-re 4,3, 2011-re pedig 4,1 százalékos GDP-bövüléssel számol Oroszországban, ez meghaladná az Egyesült Államokban ez évre várható 3,3, illetve a jövõ évre prognosztizált 2,9 százalékos bővülést, ráadásul az eurórégiót is lekörözné, 2010-ben 1, jövõre pedig 1,3 százalékponttal. Egyes piaci szakértõk szerint az sem elhanyagolható szempont, hogy az import és az export aránya is egészségesnek mondható, erre kevés európai országban van példa, jó állapotban van az állami költségvetés, egy számjegyû az infláció, illetve alacsonyak a kamatok. A lakossági fogyasztás pedig érdemi növekedésnek indulhat a kormányzati intézkedések nyomán (például alacsony adókulcs, komoly szociális támogatások), amellyel vélhetõen a 2012-ben esedékes választásokra igyekeznek már a szavazók támogatását megszerezni. Oroszország nemrégiben jelentette be privatizációs elképzeléseit: az elkövetkezõ öt évben 50 milliárd dolláros értékben kerülne sor állami vagyon értékesítésére, ez a szakemberek szerint komoly lépést jelentene az orosz gazdaság modernizálásának irányába. Érdekes módon azonban a javuló fundamentumok korántsem érhetõk tetten a részvényárfolyamokban, hiszen a papírok árazása többé-kevésbé a tíz évvel ezelõtti szintjükön mozog. Oroszország a legolcsóbbnak tekinthetõ a nagyobb piacok között – állítják az elemzõk –, ezt jól jelzi a P/E (egy részvényre jutó árfolyam és nyereség hányadosa) mutató is. Míg a fejlõdõ piacokon 10 feletti P/E mutatókkal lehet találkozni, addig az orosz vállalatok 7 körüli értéken cserélnek gazdát. A BRIC csoportba tartozó országok esetében például a brazil részvények 13-as, a kínai papírok 15-ös, míg az indiaiak 20-as P/E szinten mozognak. A befektetõk orosz részvénypiaccal kapcsolatos megítélése azért is tûnhet meglepõnek, mert a kötvénybefektetõk már „léptek”, a megtérülésük érdemben változott az országgal szemben, ezt jól mutatja, hogy nemrégiben az amerikai államkötvényekhez képest alig 130 bázispontos külömbséggel keltek el a papírok. Kérdés, hogy a részvénybefektetõk mikor „eszmélnek fel”, hogy már nem egy tíz évvel ezelõtti Oroszországgal van dolguk. Ez várhatóan változni fog – vélik az elemzõk, ám meglátásuk szerint a világgazdasági helyzet bizonytalansága érdemben kihat az orosz piacra, s a befektetõk egyelõre erre koncentrálnak és nem magára az orosz gazdaságra. A jövõ esztendõ azonban változást hozhat, hiszen a gazdasági növekedés folytatódhat, s ez már az óvatosabb befektetõket is meggyõzheti – mutatnak rá a szakértõk. Forrás: Világgazdaság 2010.10.13 Sárándi Ákos