Szépség, karcsúság, mosoly = modell?

Modellnek lenni könnyű, gondolják sokan. Csak mosolyognak, egyik lábukat a másik elé téve lépdelnek, ezt már egy két éves gyerek is tudja...

Nos, nem ilyen egyszerű a helyzet! Vegyünk egy csinos lányt, aki jobb esetben elvégez egy modellképzést, ami ad egy alapot, hogy tudja, mire figyeljen, hogy kell mozogni, a fényt kezelni. Kifizet érte több tíz vagy akár százezer forintot, hogy elkészítsék a portfólióját. Aztán nekiindul a nagyvilágba, hogy munkát találjon. Mindenkit meg kell győznie arról, hogy ő tehetséges, ért hozzá és nem elég az elkészült portfólió, de a gyakorlatban is bizonyítania kell, hogy mire képes. Órákon át sminkelik, tépik a haját a fodrászok, gyakran lehetetlen, ruhának nevezett, semmit se takaró, vagy még krumpliszsáknak se mondható ruhákat kell felvennie. Kicsavart pozitúrában kell állnia a lehető legtermészetesebb mosollyal az arcán mozdulatlanul hosszú percekig. Vagy épp több száz néző előtt, legyőzve lámpalázát, kell kecsesen végigvonulnia a kifutón. Erre ismét sokan legyintenek, hogy ez semmi. Akkor gondoljunk bele, hogy ezeken a válogatásokon, bemutatókon, fotózásokon gyakran egy szál bugyiban kell ácsorogni tucatnyi ember előtt, akik kritikus szemmel méregetik, kivesézik és kritizálják a legapróbb kis szépséghibát is, akár egy húspiacon. Mert itt a termék maga az ember. Szörnyű ezt kimondani, de nem elég szépnek lenni, nem elég tehetségesnek lenni, itt túl kell élni.

Mi csak a szépséget, a csillogó ruhákat látjuk, de nekik kemény fizikai munka, odafigyelés, lelki megterhelés ez a szakma. Sokan menekülnek bulimiába, anorexiába a sok kritika elől, izomlázzal küszködnek egy-egy fotózás után napokig, nem beszélve a kaotikus, kiabáló tömegben való koncentrációról, hogy követni tudják a tervező, fotós instrukcióit. Ugye már nem is annyira csábító ez a szakma sem? Kevesen tudnak ekkora teher alatt dolgozni és maximumot nyújtani. Persze sokan vannak, akik próbálkoznak, fotóztatják magukat, eljárnak szépségversenyekre, és néhány elfogadhatónak mondott fotó után már modellnek képzelik magukat.

Mitől lesz jó egy modell? Tehetség, adottság, külső, ez egyértelmű. Ezen kívül kell gyakorlat, intelligencia, és ami a legfontosabb szakmai alázat. Regényeket tudnék írni a sztorijaimból, hogy milyen lehetetlen szituációkkal néztem már szembe pályafutásom alatt, mert nem volt megfelelő a modell valamilyen szempontból. Mégis amit leginkább döntő fontosságúnak érzek, az a hozzáállás. Lehet valaki gyönyörű, elvégezhet drága tanfolyamokat, indulhat a negyvennyolcadik szépségversenyen, ha nem látom rajta, hogy készséges. Nem elég ott lenni testben, de igyekvőnek, céltudatosnak és használhatónak kell lennie ahhoz, hogy dolgozni lehessen vele. Hogy hány ilyen modellt ismerek a több százból? Nem sok, talán tucatnyi. És kiből lesz topmodell? Ahhoz mindezeken felül még egy jó adag szerencse is kell.  :)