Gyurgyalag | Felsőfokon.hu

Gyurgyalag

Környezetvédelem
természetvédelem
Gyurgyalag

 Bemutatkozik a 2013. " Év madara " cím egyik lehetséges várományosa: a gyurgyalag (Merops apiaster). A madarak osztályába, a szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe, és a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjába tartozó faj.

Népies nevei: gyurgyóka, török fecske, piripió, földi rigó, méhmadár, méhész.Hasa kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga. Szemsávja, torokszalagja fekete. Hosszú, fekete csőre hegyes és enyhén hajlított.

A Pireneusi-félszigettől az Urál hegységig, illetve Kis-Ázsiától Közép-Ázsián át Kasmírig terjed. Költ Északnyugat-Afrikában és előfordul Dél-Afrikában is. Magyarországon állománynagysága 20 000 - 30 000 egyed.  Hazánkban  a Zalai-dombság, Külső-Somogy, Gerecse, Velencei-hegység, Mezőföld, Gödöllői-dombság, Tápióvidék, Bükkalja, Taktaköz, Körös-vidék ad otthont számára.  Fészkelőhelyül  löszfalakat, homokbányák területét választja legszívesebben.

A gyurgyalag elsősorban repülő rovarokkal táplálkozik. Ezekre száraz ágon, villanydróton vagy egyéb kiemelkedő helyen ülve les, majd a kiszemelt zsákmány után veti magát, és azt reptében fogja el. Leggyakrabban hártyásszárnyúakat (darázs, méh), egyenesszárnyúakat, szitakötőket, kétszárnyúakat (bögöly, légy), futó-, kőris- és fináncbogarakat, poloskákat, lepkéket zsákmányol. Házi méhet elsősorban hűvös, hideg időben fog. Költési időben a telep közelében, 1-2 km-es távolságon belül szerzi táplálékát. Ha a telep közelében méhes található, akkor gyakoribbá válik táplálékában a házi méh. A gyülekező, vonuló csapatok bárhol táplálkozhatnak.

A gyurgyalag az egyik legkésőbb visszaérkező madarunk, amely csak május első harmadában érkezik meg téli szállásáról. Ősszel korán, már augusztus második felében megkezdi elvonulását Észak-Afrikába és Nyugat-Ázsiába.

 A meredek lösz vagy homokfalban telepesen fészkel. A költőüreg egy 100-200 cm hosszú folyosó végén található kiszélesedés. A fészekalj 6-7 tojásból áll. Tojásait 1-5 naponként rakja le, kotlását már a fészekalj teljessé válása előtt megkezdi, ezért a fiókák eltérő fejlettségűek és ennek megfelelően nem egyszerre repülnek ki. A kotlási idő 20-22 nap, míg a fiókák kb. 30 nap alatt érik el röpképességüket. A kotlásban és a fiókák táplálásában mindkét szülő részt vesz.

Magyarországon 1982 óta fokozottan védett madár,- természetvédelmi értéke 100 000 Ft-, mégis számos tényező veszélyezteti fennmaradásukat. Fészektelepeit vagy egyes fészkeit gyakran barbár módon szándékosan megsemmisítik. Leggyakoribb a bejárati nyílásokat eltömítik, gyakran akkor, amikor a szülő madarak is bent vannak. Az eltömést legtöbbször ronggyal végzik, de előfordul, hogy szájával a lyuk felé nyíló üveget helyeznek a bejáratba, vagy hosszabb karót dugnak az alagútba. Ilyen esetekben a fiókák mindig, esetenként pedig a szülők is elpusztulnak. Olyan eset is előfordul, amikor a bejárati nyílásba éjszaka meggyújtott kénrudat tesznek, aminek füstje szintén elpusztítja a madarakat.
Az alacsony, kis kiterjedésű és kevésbé meredek partfalakat néhány év alatt benövi a növényzet, illetve a partfal előtt felnőnek a cserjék, melyek akadályozzák a madarak szabad mozgását. Súlyos veszélyt jelent számára, ha az ilyen partfalakba a ragadozók, pl. róka is megtelepszenek.
A bányarekultiváció során a függőleges partfalakat rézsűsre alakítják és ezáltal azok fészkelésre alkalmatlanná válnak.
A gyurgyalag az egyik legszínpompásabb madarunk, ezért gyakran lelövik, hogy  kitömessék és falra akasztott "díszként" használják. Sajnos az is előfordul, hogy a méhészek a kaptárak környékén ejtik el. A hatósági eljárások során felderített zugpreparatóriumokban az egyik leggyakrabban előkerülő madárfaj. Sajnos az utóbbi években ismételten egyre többször fordult elő, hogy olasz vendégvadászok zsákmányából gyurgyalagok is előkerültek. Ez nagyságrendje miatt úgy tűnik nagyobb veszély, mint a preparáltatás céljára történő elejtés.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) nemzetközi ernyőszervezete, a BirdLife International 2006-ban indította útjára Tavaszi madárles (Spring Alive) elnevezésű játékos madármegfigyelő programját. A gyerekek regisztrálhatják  az első fehérgólya-, füstifecske-, sarlósfecske-, kakukk- és gyurgyalagmegfigyeléseiket a Spring Alive honlapján, illetve nyomon követhetik a madarak érkezését a weblap térképein, ezzel is felhívják a lakosság figyelmét védett madarainkra.http://www.springalive.net/hu-hu

 Az MME 1997-2003 között végzett legutóbb országos felmérést a hazai állománnyal kapcsolatban. Helyi csoportok folyamatosan végzik a monitoringozást, de az utóbbi 10 év adatai még nem kerültek összegzésre.Talán, az "Év madara " cím a jövő évben erre is esélyt ad!?

Forrás:

http://madarbarat.god.hu/index.php?fm=2&bird=bird_22

http://konczmeheszet.hupont.hu/30/gyurgyalag

http://tudomany.ma.hu/tart/cikk/h/0/125041/1/tudomany/Itt_a_kikelet_megkezdodott_a_Tavaszi_madarles

Vezérkép forrása:alternativenergia.hu

Galéria forrása:http://allatvilagunk.hu/madarak/gyurgyalag.html


Hozzászólások

Felsofokon.hu v4.1 BETA © 2010-2014 Felsőfokon.hu Nonprofit KFT | Jogi nyilatkozat

Facebook Google+ LinkedIn Youtube Twitter